Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939
1933. szeptember
-Javán szerencsém rövid összefoglalásban a következőket jelenteni: ^• Az állam és az e gyhá z vi s zony áb an hálás ér z iiie 11 e 1 ke 11 megállapítanom,hogy,főként a mi a kormányhat6ságok tényezőivel való hivatalos érintkezés szellemét és eredményeit illeti, azok egy árnyalattal mindenesetre megnyugtatóbb, figyelmesebb és több jóakaratot tartalmazó formát öltöttek,mint még csak nemrégiben.Szemmé 1látható, hogy a kormányhatóságok képviselőiben hovatovább,annál-inkább megszilárdul az a fe Iiogás,hogy Magyarország újjáépítésében a történelmi e gyház a kr a fe lekezeti külömbség nélkü l re nd k i v ül je le ntds feladat vár s hogy azért azok e feladat megoldásában méltán tarthatnak igényt az állam messzemenő támogatására, E részben igen megnyugtató kijelentések hangzottak el ugy az u j kormány által kiadott Nemzeti Munkaterv"-ben, mint a miniszterelnök ur, a pénzügyminiszter és a vallás-és közoktatásügyi miniszter ur képviselőházi és,felsőházi progrsmmbe szédeiben.- Hálásan kell elismernünk, hogy a kormánykljelentéseket ezúttal valóban tettek is követték. Az állami költségvetés kiadási tételeiben az egyházak segélyeivel szemben ez alkalommal mellőzték a sok magasztos törekvés valóra váltásába irgalmatlanul belegázoló lineáris csökkentési rendszert,- s ha, ami elháríthatatlan volt. egyes címeken van 'is csökkentés, az alig érezhető Megnyugtatóan hatott a kultuszminiszter ur felsőházi beszédének az a kije lent ese is, hogy a felekezeti népiskolák fenntartási terheinek elviseIhetőkké tetele érdekében még az uj tanév kezdetéig intézkedne, kivan, - Részemről különös hálával emlékezem meg a pénzügyminiszter ur és a vallás-és közoktatásügyi miniszter ur ama jóindulatáról, ameIlyel a vanyarci bírtok Önhibánkon kívül,mer t már az állam részéről történt juttatáskor szükségessé vált tetem.es építkezési kölcsöneinek részbeni apasztására már a f.é, költségvetésbe számottevő összeget vettek fel.. Megragadom az alkalmat,hegy e helyütt a.leghálásabb köszönetemet fejezzem ki dr ŕ Imrédy Béla és ár * Petrí Pál ő E>;ce Henc iáiknak, nemkülömbe n dr, Tóth István h. államtitkár ur ő Mólt óságának, akik ismételten és ismételten foganatba tett irásbeli ás szóbeli előterjesztéseimet állandó jóindulattal fogadták s az általánosan nyomasztó pénzügyi helyzetben is - legalább részbenteljesítettek. Legyen szabad ezt az ügyet továbbra is megértő jóindulatukba ajánlanom és e helyütt is felkérnem őket arra, hogy - ami egyedül teszi lehetővé ennek az ügynek állami szempontból is méltányos, végérvényes rendezését - ezt az idei költségvetési tételt $iég két évig fenntartani kegyeskedjenek,- Idetartoznék még a jogakadémiai kérdésben és a komád ií áttérési ügyben megnyilvánitott kormányálláspont ismertetése. Ismétlések elkerülése céljából jelzem, hogy ezekről a jogakadémiáról, illetve a ref ,testvéregyházzal szemben fennálló visz o ny un kr 61 szóló pontok aká 11 számolok be,- E helyütt még csak egyrészt annak a reményemnek adok kifejezész,hogy a magas kormány, ha nem is a most folyó költségvetési évben,de a közel jövőben remélhetőleg módot fog találni arra,hogy a congruás lelkészi állások és segédlelkész! állások 3 zárna legalább szerény mórt ékben szaporítható ingyen, amit elkerülhetetlenül szükségessé tesz a missziók és szórványpontok hazafias és hitvédelmi szempontból sokáig már nem halasztható lelki gondozásának - illetve a lelkészi túltermeléssel járó bajok elhárításáénak nagyfontosságú érdeke; - másrészt annak a spontán elismerésemnek kívánok hangot adni, hogy a kultuszminiszter ur az ujabban ismét tervbevett és hangoztatni kezdett középiskolai reform gondolatát egyelőre pihentetni szándékozik. Ez utóbbi kormányállásfoglalás t annál is inkább nagy megnyugvással fogadom, mert hiszen középiskoláink egész tanulmányi szervezete csak nem régen esett át gyökeres változáson s ha valahol,ugy a nemzet jövendő értelmiségének a képzésében igazán veszélyes dolog a folytonos kis érletez és. 2 o A felekezetközi viszonyok ujabban határozottan megnyug tatóbb formát Öitene^~T~A~mägyar sorsközösség nagy gondolatának diadalmas előtérbenyomulása ebben a vonatkozásban is éreztetni kezdi áldásos hatásait. A felekezeteket a dolog természeténél fogva egymástól elválasztó határokat kezdik több tiszte letben részes iteni. Krisztusi értelemben ezek a határvonalak úgysem lehetnek akadályai annak,hogy felettük testvéri összefogásra nyujtsuk kezünket a mind-
