Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930
1930. szeptember
- 16 8) A leikész- Múlt évi jelentésemben örvendező hangon jeleztem, hogy képző szeminá- a lelkészképző szeminárium felállítása elől elhárultak az akarium dályok s hogy a budapesti egyház internátusi épületében mód nyilik arra, hogy a lefolyt tanév során megkezdhesse működését. Sajnos, ezen hivatalos helyről szerzett értesüléseimre felépített örvendező reményeim nem váltak be, mert a fenntartáshoz szükséges anyagi erő nem bizonyult elégségesnek s így az annyira szükséges, hézagpótló intézmény megvalósulásával még várni fog kelleni. 9) A lelkész- Mint soros püspöknek, a lefolyt tanév folyamán több ízképcsités ben is alkalmam nyilt arra, hogy a fakultás .belső tudományos lelkészképző munkájába beletekintsek s annak eredményei felől magamnak képet alkothassak. Nagy megnyugvásomra szolgáltak az ott szerzett tapasztalataim. Az elméleti képzés a modern theologiai kutatás színvonalán álló buzgó tudományos munkásság, a gyakorlati képzés a megfelelő semináriumok útján biztosított öntevékenység révén minden tekintetben kielégíti a várakozásokat. A fakultás tanári karának a hallgatókkal szemben való példaadó atyai és testvéri szellemű, jóindulatú és állandó érdeklődésről, szeretetteljes irányító támogatásról tanúskodó viselkedése, buzgó vallásossága és élénk részvétele áz egyház életében pedig arra a feltevésbe jogosít, hogy a hallgatók lelkületének, hit- és erkölcsi életének, a »pectus theologorum«-nak és a tudományos ambíciónak kívánatos kiformálódása iránt táplált várakozásaink valóra váltása felől a kiváló tanári kar a legteljesebb biztosítékot szolgáltatja. Örvendek, hogy az alapvizsgálatokon és szigorlatokon erről személyesen is meggyőződhettem, s hogy e részben alkotott véleményemet fenntartás nélkül osztják püspöktársaim is. Ám — a theologiai, illletve a lelkészképzéssel foglalkozva, kapcsolatosan reá kell mutatnom egy fogyatékosságra, amely ugyan csupán távoli és kizárólag formai kapcsolatban áll a theologiai fakultás működésével, de a gyakorlati élet parancsára mégis kiegészítő intézkedések szükséges voltára mutat reá. És ez a m. é. január 1-én érvénybelépett egyetemes lelkészképesítő szabályzat az a rendelkezése, amely kimondja, hogy lelkészképesítő vizsgálat rendszerint az egyetemes közgyűlés idején tartandó, s magát a vizsgáló-bizottság megalakítását igen széles alapokra fekteti és egybehivását, működését is körülményessé teszi. Bizonyára az elgondolás, amelyen ez új szabályzat felépült, a kötelező lelkészképző seminá-