Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1930. szeptember

- 14 pressiót gyakorolnak a politikai hatalom képviselőire, hogy városokban, vármegyékben ne alkalmazzanak, ne választassanak, vagy nevezzenek ki prot. tisztviselőket, sőt arra is reávetemednek, hogy azt hirdessék, hogy a ref. vagy evang. vallás nem is vallás, de egyenesen pogányság. Megrendülten, a hazafias fájdalom legkeserűbb érzései között olvassuk a hozzánk egyre sűrűbben beérkező panaszokból ennek a békességfölborító hadjáratnak a bizonyítékait. Mit akarnak ezzel elérni? így akarják a Szent Imre év jubiláris örömeit a maguk számára megdicsőíteni? A hazafiság, — a letört és kifosztott haza társadalmának egysége, — a megmaradt csekély erőnek az ország talpraállítása érdekében való tömörítése mellékes? Magyar ember létökre számukra az a fődolog, főérdek, főparancs, hogy betudjanak számolni arról, hogy egy pár száz gyengehitü protestánst át tudtak ^téríteni* egynéhány reverzálist kicsikarni, oly eszközök alkalmazásával, amelyek vérig sértik a hazai protestáns körök vallási, hitbeli meggyőződését és önérzetét, sőt beleütköznek a törvénybe is?... Kérdések, amelyekre mindaddig nem kapunk megnyugtató feleletet, amíg a magyar kormány és országgyűlés az ország belső békéje érdekében arra a férfias elhatározásra nem jut, hogy egyenesen a legszigorúbb tilalommal nem sújt le a corpus juris canonici protestánssértő rendelkezéseinek a hazai hatholicismus által való alkalmazására. Addig is pedig, ha a katholicismus aggrasszivitásával nem akar felhagyni, ha nem akar meghódolni a józan és megfontolt hazafiság béke- és egyetértéstdiktáló parancsának, — vegye tudomásul, hogy mi protestánsok, ha számban kisebbség vagyunk is, de van annyi szellemi és erkölcsi erőnk és bátorságunk, hogy ha kell, akkor nyílt szinen is felvesszük a harcot és a .magyar közvélemény nyilvánossága előtt tárjuk fel annak az adatszerű bizonyítékait, hogy ellenünk milyen eszközökkel dolgoznak. Mi elérkeztünk a türelem, a béke érdekében való hallgatás határáig, — rajtuk áll, hogy e határon egy lépéssel túlhaladva, az önvédelem parancsára, — ha úgy tetszik, — majd mi is segítsünk olajat önteni a tűzre! — Engedjék meg azonban reméllenünk, hogy ettől a/legalább nekünk, protestánsoknak, rettentően fájdalmas lépéstől mégis megkímélnek minket és komoly keresztyén és magyar hazafias elhatározással lecsapják a sorompót (a további, törvény és evangéliumellenes agitáció előtt. Református testvéreinkkel ez év folyamán is megértő test-