Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1928. május, szeptember

- 93 - . következik, hogy az ősi kerületeken kivül, vagy azok romjaiból alakult új egyházkerületek részesedési jogot az aránylagos osztalékra nem formálhatnak, már azért sem, mert az alapító okirat I. szakasza a Magyar Korona területén lévő prot. egyházakról intézkedik, midőn igy szól : „Én, Báró Baldácsy Antal, látva a Magyar Korona területén lévő Protestáns Hitfelekezeteknek nyomasztó anyagi körülményeit indíttatva érzem magamat. . . egy alapítványt tenni, mely „Baldácsy Alapítvány" nevezete alatt, az egyetemes protestáns egyházban osztatlanul . . . örök időkre fennmaradjon és fennálljon." Egyházunk a trianoni béke-diktátumot soha sem tekintheti jogforrásnak s hazafiúi hűsége és fájdalma imádkozva várja az időt, mikor az elszakított és elszakadt gyermekeit ismét keblére ölelheti; tehát az ősi kereteket, az alapítványi oklevél eredeti rendelkezéseit igyekszik megtartani, azonban lelkiismerete azt mondja, hogy külömbséget kell tenni azok között, akik, önként szakadtak el s az uj államalakulatokba örvendezve helyezkedtek és rendezkedtek be, valamint azok között, akik, — mert a magyar hazával való lelki kapcsolatuk örök — elnyomatást és a jogokból, kedvezményekből kiszorítást szenvednek ; ezek méltók a segélyezésre, de jogszerű részesedés igénylése ellentétben van az alapítványi okirat szellemével. Közgyűlés a fentiek értelmében kimondja, hogy a „Romániai zsinat presbyteri evang. egyháznak" a jogszerű és aránylagos részesedésre vonatkozó igényét nem ismeri el, hanem átiratát segélykérésnek minősiti s mint ilyet, a kebelbeli segélyosztó bizottsághoz utalja. 41. (V.) A bányai egyházkerület 1927. évi közgyűlése 20. jkvi pont alatt a középfokú (polg. iskolai, gimnáziumi és más hasonló) nem evangelikus tanintézetek hitoktatása feletti felügyeletet azzal utalta át — a közvetlen és köny-