Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1917. július

— 68 Az igazgató-választmány az országos drágaságra való tekintettel a főgymnasium családos tanárainak az 1916 —17. tanévre minden gyermek után 200—200 K háborús segélyt szavaz meg. A coll. igazg.-választmány jóváhagyja a közös tanári értekezletnek az Éles-féle tanári segélyre vonatkozólag hozott határozatát, amely szerint a rendelkezésre álló 2000 korona összeg 500, 500, 400, 300, 300 arányban elosztatott öt tanár között. Mayer Endre theol. akad. dékán jelenti, hogy Jármayné Jámbor Janka nevét viselő két alapítványt tett. Az egyik 1000 K névértékű koronajáradékból áll, kamatait jutalomdíjul adja a theol. tanári-kar a beimissiói tárgyú dolgozatnak. A másik alapítvány 1 darab 400 K névértékű Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank részvényéből áll s jövedelme ösztöndíjként adandó jómagaviseletü szorgalmas és hazafias theologusnak. Az igazg.-választmány a kegyes alapító emlékét hálás szívvel örökíti meg. Mayer Endre theol. akad. dékán jelenti, hogy az egyetemes theol. akad. nagybizottság Csengey Gusztáv helyére dr. Deák Jánost választatta meg theol. akad. rendes tanárnak. Egyúttal örömmel jelenti, hogy nov. 8-iki egyet, közgyűlés nagy többséggel kimondotta, hogy csak valamely egyetemmel szerves kapcsolatban álló, más egyetemi fakultásokkal egyenlő jogú és rangú evang. theol. fakultás felállítását fogadja el az államtól. A theol. fakultási bizottságnak egyházi elnökéül az egyetemes közgyűlés Geduly Henrik püspököt választotta meg. — Jelenti továbbá, hogy az egyetemes közgyűlés az eperjesi egyetem ügyét nyilvántartani rendelte. Az igazgató-választmány leghálásabb elismerését és köszönetét fejezi ki Geduly Henrik püspök úrnak azon odaadó és kitartó közreműködéseért és jóakaratáért, amellyel a theologiánkat, a theologiai fakultás ügyét és egyáltalán az egész Collegíumot felkarolta. December 27-ikén nagy gyász érte a Collegiumot. Korhely Géza 1906. óta eperjesi ev lelkész, a sárosi egyházmegye esperese, egyházkerületi főjegyző és a Collegium igazg.-választmányának egyházi elnöke, egyetemes törvényszéki bíró Miskolcon hosszú szenvedés után elhunyt. Vezetése és buzdítása mellett nagyon sok intézmény felvirágzott. Dolgozott fáradhatatlanul egyházunk szellemi és anyagi megerősítésén. Ragyogó ékesszólása szónok, mélyenjáró gondolkodó, az egyházi kormányzat és háztartás alapos ismerője, a csendben búvárkodó, dolgozó tudós, az igazi vonzalmat megértő és hűségesen szerető barát és a családi hajlék csendes boldogságát mindezek