Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

- 64 — nőegylet, amelynek feladata a gyámintézet célját előmozdítani, valamint a kisszebeni ev. mind két egyháznak felvirágoztatását s ennek alapján segélyben részesíti a szegény tagokat s előmozdítja a diakonissza ügyet. E válságos nehéz s nagy időkben a nőegylet tagjai más irányban is működtek s hazafias kötelességet teljesítettek s pedig elősegítve s irányítva a helyb. Vörös-Kereszt fiókegylet működését, nem csak pénzáldozattal — tagjaink áldoztak legalább 300 koronát, — de úgyis, hogy szeptember 1-től egész november 28-ig a Militär—Reserve Spitalban a sebesültek ápolásánál közreműködtek s egyeseknek fontos szerepük volt. December l-ől a város az orosz invázió által veszélyeztetve Kisszeben végállomás volt, ezen kórház eltávozott innét, a hívek közül is legtöbben menekültek mindazonáltal a lelkész istentiszteletet minden fenakadás nélkül tovább is tartott, de miután a hívek még karácsonykor sem jöhettek haza, a nőegyleti karácsonyfa ünnepély elmaradt. Mint lelkész meglátogatta rendesen a katonai kórházban a sebesülteket, vígaszt lta őket, olvasmányokat osztott, velük imádkozott s ki is osztotta nékik az úrvacsorát. Múlt év december 15-én a helyb. testvér egyháznak lelkésze is mint tábori lelkész bevonult, annak az egyháznak adminisztrátora is lett. — Igyekezett mind két egyházban ezen időtől kezdve a rendes lelkészi teendőkön kivül — híveinket meglátogatni, különösen a hol egyik vagy másik családbeli tag hadbavonúlt, a visszamaradottakat vigasztalni s érdekeit támogatni s közreműködésével előmozdítani. Komlóskeresztesen a filiákban a hívek esténként összejöttek és házi könyörgést végeztek. Kükemező. Az ádventi és böjti időszakban hetenként háromszor esti imaórát tartott. Ezen imaórák igen látogatottak voltak s nagyban emelték a vallásos áhítatot. Híveit hetenként többször felkereste s vigasztalta az aggódó szülőket, hitveseket. Belmisszió szervek és intézmények, továbbá ifjúsági egyesületek létesítése a múlt évi jelentésemben felvett programm szerint teljesen lehetetlen volt, miután a hadszintérbe való esés folytán a folytonos katonai beszállásolások s az orosz invásió többszöri lehetősége s az attól való rettegés minden belmissziói tevékenységet megakasztott, lehetetlenné tett. Annál inkább igyekezett azonban a lelkész egyházi beszédeiben megadni népének mindazt, amire a jelen szomorú és vigasztalan viszonyai között leginkább szüksége van. Az aggódó szülőket, hitveseket a tudakozódó irodától vett illetve az azoktól kért értesítések alapján informálja, vigasztalja. A margonyai ág. h. ev. egyházban, a nehéz háborús viszonyok között, midőn az ellenség közvetlen közelségükben majdnem