Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

baptizmusról és egyéb valláserkölcsi tárgyakról több izben felolvasást tartott. Murányhosszúréten az egyháztagok vallásos érzületének fejlesztésére minden rendelkezésre álló eszköz felhasználtatott. Adventben reggeli, böjtben esti istentiszteletek, azonkívül háborús esti könyörgések tartattak az elmúlt évben. A lelkész az ifjúsággal Szentháromság vasárnapjától advent első vasárnapjáig vasárnaponként katechizációt tartott. A lelkész mindenkor rendelkezésére állott az egyháztagoknak hadbavonúlt övéik utáni tudakozódásban. Az egyháznak 37 tagja vonúlt hadba, kik közül kettő hősi halált halt. A néhány év előtt fellépett baptizmus terjedése szünetel, e tény mutatja, hogy a hívek lelki szükségletük kielégítését egyházunkban feltalálják s nagyon szorgalmas templomlátogatók. Miskolczon a háború kitörése óta a lelkipásztori gondozás fokozott mértékben vétetett igénybe. A hadbavonúlt katonáknak a lelkész több izben tartott istentiszteletet és osztotta ki köztük az úrvacsorát. A kórházak sebesültjeinél számtalan alkalommal tett látogatást. Karácsony előtt való napon huszonöt karácsonyfánál mondott ünnepi beszédet magyarul, németül, csehül és tótul. A Luther-Társaság kiadványaiból nagyszámú Íratott osztott szét a hősök között. Ezenkívül a Vöröskereszt-Egylet, a miskolczi evang. egyház és Geduly Henrik püspök ajándékából összesen 106 darab imakönyvet osztott ki. A templom csarnokában a Vöröskeresztperselyét kitétette, melybe ezideig közel 200 korona adomány gyűlt össze. Aboson a lekész hetenkint kétszer, kedden és csütörtökön reggel, a böjti időben pedig minden nap írás magyarázatos istentiszteletet tartott. Az ádventre tervbevett téli felolvasó esték megtartását a beállott háborús viszonyok meghiúsították, amennyiben az ilyen mégsem egészen istentiszteleti jellegű, szabad konferáló összejövetelek legalkalmasabb helye, az iskolai helyiség katonai célokra lett átengedve. E helyett minden szombaton este a templomban gyülekeztek és imával egybekötött ének-istentiszteletre. A filiák aggjait és betegeit két izben látogatta meg, úrvacsorát osztván nekik. A legmesszebb eső fiókegyházban pedig (Szárazvölgyön) a sátoros ünnepek után a harmadik napon úrvacsorával egybekötött rendes istentiszteletet tartott. Az egyháztagok az összes istentiszteleteket az elmúlt évben is buzgón látogatták, különösen a háborús idő beálltával, szomjúhozván a vigasztalást és megnyugtatást.