Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

— 340 tekintettel arra, hogy az orosz előnyomulása alkalmával a veszélyeztetett egyházközségek lelkészei az egyházi értékek biztosítására nézve nagyrészt csak a helyszínén és csak a maguk felelősségére intézkedhettek, rendelkezést kér a tekintetben, hogy a rendkívüli viszonyok között, az értékek őrzésével mely intézetek bízassanak meg

t A közgyűlés felkéri az egyházkerület elnökségét, hogy a felvetett kérdés iránt érdeklődni és szerzendő tapasztalatairól az érdekelt egyházközségeket és intézeteket bizalmasan értesíteni szíveskedjék. 82. (K L.) Előadó ismerteti a sárosi egyházmegye kettős, a brassói egyházmegye lelkészi értekezlete és a tiszavidéki egyházmegye felterjesztéseit, melyek közül a sárosi egyházmegye felterjesztése egyikében az egyházmegyében a háború által előidézett rendkívüli súlyos viszonyok között állami és egyházi segélyt kér a lelkészek, tanítók és egyházak részére, másikában a háború által sújtott sárosi egyházak és iskolák segélyezését az egyházkerület fokozottabb figyelmébe ajánlja; a brassói lelkészi értekezlete a rendelkezésre álló segélyforrásokból, esetleg a megtakarított egyházkormányzati költségekből háborús drágasági pótlékot kér a lelkészek részére; a tiszavidéki egyházmegye pedig a városi lelkészek részére óhajt a háborús nehéz viszonyok enyhítéséül az egyházkerülettől segélyt. Az egyházkerületi közgyűlés szíve a testvéri szeretet meleg érzésével dobban a sárosi egyházmegye egyházai, lelkészei és tanítói felé, kiken átcsaptak a háború Marah vizei és a rombolás, pusztulás lángnyelvei, — s tehetsége, ereje szerint készséggel hozza a fájó sebeket gyógyító balzsamot, az eltiport, összeomlott jólét, boldogság, virágzás romjain építő munkához a segítő karokat, — készséggel nyitja meg a lehetőségig messzemenő áldozatokra segélyforrásait minden vonalon, s e célból fokozottabb mértékben kívánja segélyezni őket, valamint az egyházkerület területén hasonló nehéz helyzetbe jutott egyházakat