Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

- 1Ô9 ként a németnyelvű katonák részére isteniiszteleteket is tart bő liturgiával, amelynek menetét lapokra sokszorosítva kapják a templomban megjelentek. Hadikölcsönt jegyzett az egyházközség 12700 K-át. Klazány egyház a Il-ik hadikölcsönre 14CO koronát jegyzett. Kölesén az iskolában a tanítást a hadbavonúlt tanító helyett a lelkész és theologus fia végezte, a lelkész leánya pedig a kézimunkát tanította. Tartott a lelkész fia háborús felolvasásokat. A lelkész családja a Vöröskereszt egylet részére 500 darab fehér ruhát, párnát, fehérnemüeket gyűjtött. A Tűr folyó áradása ez évben is sok kárt okozott az egyházközségnek. Hadikölcsön fejében jegyzett az egyházközség 400 koronát. Máramarosszigeten az egyházközség kebeléből Budapestre távozott Czékus György kir. főerdőtanácsos, ki az egyháznak kezdettől fogva buzgó pénztárosa volt. Az orosz invázió elsősorban e várost érte. 1914. év okt. 2-án este érkeztek a városba az első kozákcsapatok. A lelkész az utolsó pillanatban hagyta ott a várost, midőn az egyházhívek már mindannyian elmenekültek. Midőn visszatért, lakását feldúlva, részben kifosztva találta, de az egyházi értékek kárt nem szenvedtek. Midőn német csapatok voltak a városban, a lelkész részükre német istentiszteletet is tartott. Merészpatak egyház hívei mintegy 4000 koronát, Tapolyizsép hívei pedig 11000 koronát jegyeztek hadikölcsönre. Nagykárolyban a lelkész a prot. társaskörben vallásos estélyeket és emlékünnepeket rendezett. A Vöröskereszt egylet nagykárolyi fiókja javára 107 koronát, a hadbavonultak családja javára pedig 105 K-át. Hadikölcsönre az egyház 1300 koronát jegyzett. Nagybánya. Az egyházhívek közül 45-en vonultak hadba, többnyire tisztek. Hadikölcsönre 700—700 vagyis összesen 1400 K-át jegyzett. Bár az orosz hadak közel voltak, de az egyháznak semmi kára nem volt. Nagyvárad. Az elsőhadikölcsönre jegyzett az egyház 15,000 koronát, a másodikra 5000 K-át, összesen 20,000 koronát. Minden vasárnap meg van terítve az Úr asztala a hadbavonúló katonáknak, de itthonmaradtaik számára is, mit nagy számban igénybe is vesznek. Az átvonuló német katonasággal külön német istentisztelet is tartatott. Fölajánlották az államnak több mint 100 éves vörösréz keresztelő medencéjüket, melyet azonban Simon Lajos presbyter hasonló sulyu rézzel visszaváltott. Zürichből német sebesült katonák részére hat csomag olvasmányt kaptak, a Tranoscius-egylettől pedig tót nyelvű füzeteket. Nyárasdombon meghalt Augusztinovics Győző lelkész, kinek utódául Szloszjár Ede lesti adminisztrátor választatott, ki azonban a meghívást el nem fogadta. Az egyházközség ügyeit a lelkész halála óta Kreiger Róbert áll. el. iskolai igazgató, egyházi orgonista vezette, ki a temetéseket is maga látta el s az ott pihenőt tartó német katonák részére is istentiszteletet tartott.