Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913
1911. szeptember
— 26 — leinket biztosítva. És bár e részben velem szemben a tényleges országos pénzügyi helyzetre történt hivatkozás, benyomásaim szerint bátran állit hatom, hogy SZÍVÓS kitartás és következetes fellépés esetén számithatunk jogos igényeink fokozott mértékben leendő teljesítésére. És erre, mélyen t. Egyházkerületi közgyűlés, hovatovább nagyobb és nagyobb szükség van, márcsak saját egyházkerületünk pénzügyi helyzete és halasztást nem tűrő ujabb kötelezettségei miatt is. Tudva van a mélyen t. közgyűlés előtt, hogy kerületi háztartásunk az 1909 évtől kezdve napjainkig egyre fokozódó zárszámadás hiányt tüntet fel Immár alapjainkat költjük. A pénzügyi egyensúlynak az ed iigi szükségletek mérvéhez képest leendő helyreállítása végett is legalább évi 10— J2000 K-t biztosító uj bevételi forrásra volna szükségünk. Ámde immár elodázhatatlan kötelezettsége kerületünknek, hogy amidőn a bányai kerületi irodavezető részére 5200, a dunántuli kerületi irodavezető részére 5600 K fizetés biztosíttatott, a mi kerületünk nagyszámú közép — és főiskolái miatt hasonlithatlanul nehezebb és felelőségteljesebb elfoglaltságu irodavezetője részére lakbérrel együtt szintén legalább 5200 K. biztosittassék, — továbbá, hogy a nélkülözhetlenné vált kerületi irodatiszt állása, melyet eddig minden vele érintkező teljes megelégedésére csak ideiglenesen töltött be Rozsonday József lelkész, az évről-évre emelkedő irodai forgalom mellett végre rendszeresittessék legalábbis 2400 K törzsfizetéssel és némi szerény lakbérrel. Elodázhatatlan az, hogy, ha missionáriusainktól komoly munkát és munkakedvet kívánunk, javadalmukat akként rendezzük, hogy 2400 K alapfizetésen kivül 600 — 600 K. utazási átalányban és hitoktatási segélyben részesittessenek. Ezen kivül itt kopogtat ajtónkon az egyházkerületi theologiának és tanítóképzőnek a Kollégium épületében végre lehetővé vált megfelelő elhelyezésével kapcsolatos több uj kiadási tétele, a melyek évenként legalább 3000 K-ra rúgnak, nem is számítva a beköltözéssel egyszersmindenkorra szólóan felmerült mintegy 6000 K kiadásról. Ezek, valamint a kerületi árvaház rendszeres segélyezése — bár magában az adminisztráczióban, a hol lehetett, a legszigorúbb takarékosság elvét alkalmaztam és fogom alkalmazni a jövendőben is -- összesen mintegy évi 15—18000 K. uj kiadást jelentenek. Kötelességem tehát rámutatni arra, hogy háztartásunknaK