Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1911. május

31 Tény, hogy egyházunkat a legújabb időben nem egy méltatlan támadás érte; tény, hogy a polgári társadalom mind szélesebb körében terjedő — nemes, nagy elvek félremagyarázásából származó — kórtünetek az egyház belső békéjét is veszélyeztetik; tény, hogy kívülről támadó torzsalkodások, a helyett, hogy testvéri összetartásra intenének, mintegy jelnek tekintetnek itt-ott arra, hogy most már belülről is ostromolható Sión egykor erős, biztos vára. Politikai, társadalmi, nyelvi, nemzetiségi érdekek feledtetik nem egyszer az egy egységes szent evangelium híveivel azt, a mi „bölcseségen, tudományon jövendőmondáson s minden emberi ismereten felül van", az egy örökön megmaradó szeretetet, melylyel egymásnak tartozunk. Ezt ápold, ezt gyakorold egyházunk szolgálatában, politikai, társadalmi, nyelvi, nemzetiségi szempontból híveid között személyválogatást nem téve, egyet tudván, egy elvet követvén, Pál apostollal mondván : „itt nincsen köztetek sem zsidó, sem görög, sem férfi, sem nő, sem úr, sem szolga, mert Ti egyek vagytok a Jézus Krisztusban

1

1. Mert az volt a helyes, az volt a természetes állapot a múltban, akkor volt erős a nemzet és az egyház a nehéz, viharos időben is, midőn e „földön, mely mindnyájunkat ápol és egykor eltakar s melyen kívül e világon nincsen számunkra hely, ennek minden gyermeke, egyenlő joggal, de egyenlő hűséggel is közreműködött haza és egyház boldogulásának munkájában. Te, k. T., a testvériség és egyenlőség nagy elvét vallottad és követted eddigi működésedben is, ezt várják Tőled a Te egyházkerületed különböző anyanyelvű és nemzetiségű hívei, hogy, mint jóságos pásztora valamennyinek, egyenlő jóindulattal légy valamennyijük iránt, tiszteletben tartván kinek-kinek anyanyelvét, valamennyit egyesítve egyforma hűségben és szeretetben azon jóságos közös anyánk, a magyar haza iránt; melyen kívül nincsen számunkra hely. S e nagy és üdvös munkában nem maradsz magadra, k. T. Ott áll oldaladon egyházunk régi, kipróbált vezérbajnoka, kerületednek nagyérdemű felügyelője, ott a megyék t. esperesei és felügyelői, ott a lelkészek, ott a tanári és tanítói kar fényes gárdája. Ok mindnyájan bizalommal és büszkén tekintenek Reád, ki Vér vagy az ő vérükből és test az ő testükből, e mai nappal elsőnek állíttatván be a csatasorba közülök, az egyenlők közül.