Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1911. szeptember

191 Szontágh Pál urat az életnek és halálnak Ura az élethivatásnak nemesen megvívott küzdelmei és a boldogító szeretetnek szent áldozatai után a szenvedés hazájából az örök dicsőség hazájába magához szólította. A gyászolókhoz csatlakozva, az emlékezet szövétnekével a megboldogult életútján végigmenve, nagy időket, a haza-, egyház- és a hivatásszeretet, a hitbuzgóság és nemzeti művelődés munkaterein szent emlékeket láttunk mindenütt. A megdicsőült életideje értékes szellemi kincsek gyűjtésére, hivatása önfeláldozó betöltésére, egyháza felvirágoztatására, nemzete törekvéseinek előmozdítására, a társadalmi erők közczélra való egyesítésére és elsősorban családja boldogítására volt szentelve és élete példaadó szellemi örökségül maradt mindnyájunkra. Ez a vigasztalásunk. „Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket." (Ján. jel. 14. 13.) Az élet hűséges munkásainak útja a halhatatlanság világába vezet. Nemes büszkeséggel nézünk az égbe szállt, megdicsőült lélek után, mint a tanítványok nemes büszkeséggel néztek a mennybe szálló Jézus után. Napja letűnt, de sugarait örökségül hagyta nekünk. Az emlékezetben örök fénynyel világol előttünk. A viszontlátás reményében megnyugvásás változik keservünk. Buzgó fohászszal kérjük Istent, hogy irgalmas szeretettel enyhítse családi fájdalmukat. Igaz részvétünk, testvéries együttérzésünk tolmácsolása mellett fogadja Nagyságod kiváló tiszteletünk őszinte kijelentését. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület nevében és megbízásából: Sajógömörön és Nyíregyházán, 1911. okt. 10. Geduly Henrik, Szentdványi Árpád, püspök. Korbély Géza, egyházkerületi felügyelő. egyházkerületi e. főjegyző. IV. melléklet a jegyzőkönyv 4-ik pontjához. Részvétirat özv. Czékus Istvánné családjához. Tiszai ágost. hitv. evang. egyházkerületünk 1911. szeptember 27-28. napjain Kassán tartott közgyűlésén a soha el nem múló kegyelettel emlegetett nagy püspökünknek, Czékus Istvánnak és a