Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910
1909. szeptember
— 200 — 4-ik számú melléklet a jegyzőkönyv 84. sz. pontjáho z. Jegyzőkönyv. Felvétetett a tiszakerületi ev. egyházi gyámintézet 1909. évi szeptember hó 15-ikén Debreczenben, Radvány István kir. tanácsos világi és Materny Lajos főesperes egyházi elnök vezetése alatt tartott évi közgyűlésében. Jelen voltak az egyházmegyei gyámintézetek elnökségei és kiküldött képviselői. 1. Radvány István kir. tan, a vaskorona rend lovagja, világi elnök a következő beszéd kíséretében nyitotta meg az egybegyűlt közgyűlést: „Mint közel félszázad óta minden évben, úgy most is a legnemesebb szándék, a legtisztább érzelem s a legdicsőbb célnak szolgálata hozott össze minket, összegyűltünk, hogy szívünkbe véssük buzdításul az Úrnak szózatát: „a tüzet, mely az oltáron vagyon, táplálják az oltáron, el ne aludjék, hanem gondot viseljen a Pap reá, hogy minden reggel égjen a fa az oltáron . . . mert az oltáron való tűznek szüntelen égni kell és nem kell, hogy elaludjék . . Jól eső öntudattal mondhatom mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy mi Gyámintézetünk házi tűzhelyén az elmúlt évben is raktuk a tüzet, szeretettel környeztük az oltárt s a családtagok szívéből nem engedtük kialudni az együvétartozás tudatát, a könyörülő szeretet égi szent tüzét. Összegyűltünk, hogy zajtalan végzett munkálkodásunk eredményéről egymásnak beszámolhassunk, hogy a jók, a buzgók példáján lelkesülve, új reménnyel, új elhatározással, tettekre késztő újabb kedvvel térjünk meg innen, ki-ki saját otthonába művelni a szeretet munka mezőin a sok feltöretlen ugart az önző, fásúlt, közönyös szívekben, összegyűltünk, hogy megemlékezzünk azokról, akik nélkülözik Isten imádásának templomát és a szellemi vetemények szent lelkét, az iskolát; akiknek mindenét tűz emésztette fel, akik betegek, erőtlenek, elhagyatottak, árván roskadozók, akiknek csüggedő szívében az igaz szeretettel nyújtott legcsekélyebb adomány is égő lángot olt, szenvedést csillapít, reménységre tanít, összegyülekeztünk Uraim! hogy végezzük azt a dicső socialis mun-