Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910

1906. augusztus

mezején fáradhatatlanul jár, kel, vígasztal, lelkesít, bátorít, jó cselekedetekre hív a tudatban, hogy „kölcsön ad az Urnák, a ki kegyelmesen ad a szegénynek!" T Közgyűlés! E magasztos munkában ne lankadjunk meg soha. Ez áldott sáfárkodásban találtassunk hiveknek mindig a kevesen s akkor azoknak, a kik a jó cselekedetekben való állhalatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, megfizet az Isten örök élettel, mert dicsőség, tisztesség, és békesség lészen minden jóllevőnek! ... Ez a munka örök, — mert szegények mindenkor lesznek mivelünk! Ez egyházat épitő, Ínséget oszlató, dicső, szent munkára Isten áldását kérve üdvözlöm szívem egész melegével közgyűlésünk lelkes tagjait s jelen ülésünket ezzel megnyitom. A közgyűlés szeretve tisztelt világi vezérének valóban szép és egyházias szellemű elnöki megnyitó beszédét j' vbe iktatja lelkesítő kedves emlékeül. II. Materny Lajos esperes, egyházi elnök előadja gyámintézelünk működését hiven festő évi jelentését a következőkben: Mélyen tisztelt gyámintézeti Közgyűlés! „Megmutattam néktek, hogy szükség volna az erőtlenekről gondot viselni és megemlékezni az Ur Jézus beszédéről, hogy t. i ő mondotta: jobb adni másnak, hogy nem venni" (Csel. 20, 35j. Ezen intelmet, intézte Pál apostol az efezusi vénekhez, kiket utolsó jeruzsálemi útjában magához hívott Miletusba. Az erőtlenekről való gondoskodást kötötte szívökre híveinek és utolsó szava is a jótélelre való buzdítás volt. Az Ur evangéliumának hirdetése és az erőtleneknek szeretettel való felkarolása volt — úgyszólván az ő mindennapi kenyere. A gyámintézet Pál apostol példáját akarja e tekintetben követni, inert feladatául tűzte az erőtlenek támogatását, segélyezését, hogy ezáltal lehetővé tegye a Krisztus evangeliumáuak hirdetését ott is, hol a mostoha viszonyok ennek útjában állottak Azért hivatkozunk mi is az Ur Jézus beszédére: jobb adni másnak, hogy nem venni És mégis, mintha a jótétei áldásáról egyes helyeken édes keveset tudnának vagy teljesen megfeledkeznének, mert vannak gyülekezetek: mint. Felső-Kemencze, Király-Lehota, Pribilina, Szentpéter, Yyhodna, Margónya, Németjakabvágás, melyek egy fillért sem adakoztak a.