Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1902. augusztus

— 163 — Igenis, a mi gyámintézetünk czéljai és eszközei ugyanazok lesznek jövőre is, a melyek eddig voltak; szegények mindig lesznek közöttünk s ezek gyámintézetünk szegényei maradnak. Mi pedig, a miként eddig biztunk, bizunk ezután is Istenünk segedelmében s az evangeliom elfogyhatatlan erejében és a szeretet hatalmában; a miként eddig kértünk, gyűjtöttünk és adakoztunk, ugy kell cselekednünk ezután is. Szentegyházunk testén a jótékony szeretet balzsama, hála a kegyelem Istenének, — itt-ott immár sok sebet begyógyított; azonban uj sebek folyton nyílnak s a hitrokonok nehéz sóhaja, kiáltó j aj szava még nem némult el, de a testvéri szeretet sem fogy el soha. Munkálkodjunk tehát szeretetből mindnyájan, a mig tart nappalunk, mert reánk is majd borul az éjszaka, melyen többó nem munkálkodhatunk. Midőn ezen nemes, jótékony munkálkodásról lélekörömmel tudomást vehetünk, jelentésemet nem fejezhetem be a nélkül, hogy csatlakozva világi elnöktársam szavaihoz, meg ne emlé­kezzem én is áldáskivánatokkal, szeretve tisztelt, fenkölt szellemű főpásztorunkról: Zelenka Pálról, a ki 200 koronát kitevő sze­retetadományát most is — már tizennegyedik izben — gyám­intézetünk rendelkezésére bocsátotta, hogy vele két sorsüldözött lelkész nyerjen szeretettel ajánlott segélyt; a forró hála és kö­szönet adóját róvja le Szent-Iványi Árpád kerületi felügyelő iránt, kinek nagylelkű adományából: Diósgyőr és Ózd nyert segélyt 200—200 K összegben; továbbá dr. Mesko László egy­házmegyei felügyelő iránt, a ki ötven koronával egyenként, öt egyházat segélyezett 250 K értékben. Üdvözli a sárosi egyház­megye újonnan választott gyámintézeti egyházi elnökét, Hoznék Lajos esperest, a ki Zemán János sok évi érdemes elnök után a gyámintézet ügyeit rendbe hozta és mindjárt az első évben 255 koronával többet gyűjtött, mint az előző években befolyni szokott. Sajnálattal búcsúzik Linberger Istvántól, ki magyar­honi egyházunk történetét megírta, ezen jeles művének tiszta eredménye által a Leopoldianum alapját nagylelküleg gyarapí­totta s több izben a G. A. Egylet nagy gyűlésein is gyáminté­zetünket sikerrel képviselte. Bocsássuk el mi is ezen jólelkű és mély tudományu agg Simeont békességgel, kívánván neki bol­dog hosszú életalkonyt és az Isten áldását! íi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom