Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1902. augusztus

- 14 — Kell-e ezen tapasztalatokon nyugvó állításaimat példákkal is igazolnom ? Mentsen fel ke'rem az egyházkerületi közgvűle's ezúttal két okból ettől. Nem e napra, ünnepi alkalomra való ily árnyképeknek mutogatása. Különben is ismeri azokat helyenként, részleteiben ugy is mindenki. Elégedjék meg tehát a tisztelt közgyűlés azon nyilatkozatommal, hogy a legtótabb vidék fennt és a legmagyarabb vidék lennt, úgyszintén a vegyes nyelvű közép rész is, felmagasodó ezen vészszel eléggé meggyőző bizonyságát adják annak, hogy ott, a hol az ev. egyház közszelleme hanyatlik, a helyi és önérdek a közélet letiprására vállalkoznak, ott a fenntartó erő csakugyan fogy, a lánczolatos összefüggés szakadozik, szivárványokká válnak az ideálok, kedvetlenség szomorú füzes alá hanyatlik szárnyaszegett elaléltan a lelkesedés. Lehet törvény, van szabályrendelet, torzsalkodás, fegyelmi per, rendbüntetés bőven, ámde az a valláserkölcsi jelleg és jellem, a mely irott törvény és jóváhagyott szabályrendeletek nélkül is tudta véres életküzdelmek közt is mindig szétszórtan lakó, ámde mindig együtt levő egyházunkat eleven életben és mindig éltetőül fenntartani, az Ur előtt legyen panasz gyanánt előadva, csakugyan nincs többé. Régi kedves, külsőleg ugyan mindig szegény, belsőleg azonban mindig gazdag ezen szent otthonunkat tartsa meg a kegyelem és áldás Istene ezutánra valójában egyházul, mentse meg azt az elsorvadás és szétszóratás veszélyétől. Hisz a századok ragyogó emlékei, az elődöknek áldott példaadása, a hazai és egyházi történet nyújtotta nagy tanúságok, annyi százezer és millió hívőnek üdve a földön a legfőbb Mester Urunk Megváltónk szent tanának és példaadásának követése és az Ur ama sz. Lelkén ható, emelő erejének megtarsása által . . . maradjanak tűzoszlopul azon pusztában, a melyben kell most, ámde törhetlen hitünk szerint az ígéret ama földje felé, vándorolnia tiirt és tűrő, szenvedett és szenvedő, ámde mindig tanitó, példaadó

/ mentő, emelő, megszentelő és megáldó hazai egyházunknak. Ily fohászra és munkára hivom fel egyházkerületünk bizalmi tényezőit és közönségét az Ur sz. nevében most is! Egyetemes egyházunkat ma öt nagy kérdésnek szerencsés megoldása foglalkoztatja. Ezek: az u. n. geresdi egyezségnek