Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1902. augusztus

- 10 -J vezetésben, — nem csupán beszéd, hanem hódító cselekedetben való hatásban, nem egyszer-másszor, hanem folytonos figyelés, utánjárás, segítés és vezetés nehéz munkájában keresd életfeladatodat," A lefolyt négy év alatt ez így történt. Pedig hogy az önmegtagadásnak mily magas foka kívántatik meg ahhoz, hogy valaki evang. egyházunkban a mai viszonyok közt vezéri állásban legyen, maradjon és működhessék, mutatja a most lefolyt nehéz esztendő, melyben neki és nekem sok méltatlanságot és keserűséget kellett kiállanunk. — Mert örömmel hangsúlyozom t. közgyűlés, hogy mi ketten közegyházunk és egyházkerületünk összes dolgaiban egyek vagyunk s egymás nélkül sem nem szólunk, sem nem teszünk. Széthúzó és elválasztó vonalat nem engedünk magunk közé ékelni. Egyházszeretetének és önmegtagadásának legkiválóbb bizonysága a közelmúltban történtekkel szemben tanúsított férfias magatartása, melylyel legyőzte önmagát. E ritka erény gyakorlásában igazán nagynak mutatta magát. Midőn azért őszinte elismerésem, köszönetem és hálámnak adok O méltósága tisztelt személye iránt kifejezést, végezetre beiktató beszédem ama passusát idézem, melyet akkor hozzá reménynyel, most azonban valóra válva intézek: „Teszsziik ezt, mert szeretünk, mert bizunk benned, mert hisszük, hogy legjobb uton vagyunk, mert Ígérhetjük, hogy veled mindig szövetségben nem szűnünk meg oda hatni, hogy a ki mint az Úrtól áldott jöttél, légy áldott egyházunkban az Ur által!" Miután ezen, a gyűlés tagjainak érzelmét hiven tolmácsoló főpásztori szavak után még Kubinyi Géza és dr. Meskó László egyházmegyei felügyelők nyilvánították az egyházkerületi felügyelő személye s jövő működése iránti bizalmukat: az egyházkerületi közgyűlés lelkes éljenzés s az elmondott nyilatkozatoknak általános helyeslésével adott kifejezést azon őszinte ragaszkodás és bizalomnak, melylyel szeretve tisztelt egyházkerületi felügyelője iránt változatlanul és tántorithatlanul viseltetik; azon reményteljes megnyugvásnak, melylyel az egyház terén jövőben kifejtendő működése elé tekint, s azon fohászszerü óhajtásnak, hogy őt egyházkerületünk elnöki diszes méltóságában sokáig tisztelhesse !