Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1901. szeptember

- 126 Melléklet IV. a jegyzőkönyv 71. pontjához. Az ág. hitv. evang. tiszai egyházkerületi gyámintézet 1901. szeptember 11-én nagyságos Radvány István, kir. tanácsos és nagy tiszteletű Dianiska András urak társelnöklete alatt és az egyházmegyei gyámintézetek számos képviselő tagjának jelenléte mellett Tátra-Lomniczon megtartott évi rendes közgyülésének jegyzőkönyve. I. Radvány István, kerületi gyámintézeti világi elnök gyűléstmegnyitó beszédjében az egybegyűlteket szívélyesen üdvözölvén, fölkéri azoknak mindnyáját arra, hogy a mindnagyobb lendületet vett gyámintézetnek — egyházközségeink szegényeire áldást terjesztő — szent munkáját ezentúl is mindenütt és pedig még fokozddottabb buzgósággal karolják fel és annak hitbeli testvéreink között minél több pártoló és jótékonyan, adakozó barátokat szerezni igyekezzenek. A kerül, gyámint. közgyűlés köztiszteletben álló világi elnöke megnyitó beszédét osztatlanul élénk érdeklődéssel és helyesléssel fogadva, őt szeretetben és tiszteletben ragaszkodó bizalmáról biztosítja. II. Dianiska András, kerületi gyámintézeti egyházi elnök a következőkben adja elő beszámoló évi jelentését: „Nagy munkát végeztünk, az evangyeliomi szeretet szolgálatában állunk, ama nagy parancsolatot követni iparkodván, mely a hitrokoni együvétartozást legbensőbbre forrasztja, a köznapi önzés porából fölemel és teljesíteni tanítja az apostolnak ama intését: „Egymásnak terhét hordozzátok és igy töltsétek be a Krisztus törvényét." — A gyám intézet nem ismeri a súrlódást, nem bánt, sebeket nem üt, — hanem orvosol — és a jóakarat és könyőrület melegével a sziveket egymáshoz közelebb hozza, — segélyt nyújt a pusztuló egyházközségek mentésére, — templomok és iskolák fölépítésére, közreműködvén ezáltal a vallásosság és felvilágosodás terjesztése terén. Megédesiti ezen tudat a gyám intézet oltára körül tett szolgálatainkat. Másrészről azonban fájdalommal kell bevallanunk azt, hogy a szükség növekedésével a kérelmezők száma egyre sokasodik és pedig nagyobb mértékben, mint a segítségre kész gyámintézetnek anyagi ereje, ugy hogy évről-évre sok helyen