Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1896. szeptember

__ 94 bizonyíték alapján van helye, a kérelem az alapperbeli elsőfokú bíróság elnökségénél adandó be és az eljárásra az alapperre nézve irányadó törvénykezési szabályok érvényesek, a miből kétségtelen, hogy a periijítási kérelem az alapperbeli ellenfél ellen intézendő s annak meg, vagy meg nem engedése fölött az illetékes első fórum határoz. A mennyiben pedig zsinati törvényeink a perújítási kérelem beadásának határidejét meg nem állapítják, illetve annak beadását záros határidőhöz nem kötik, folyamodónak még mindig módjában áll megfelelő bizonyítékok alapján és a törvényes formák betartása mellett e periijítási jogával élni, nincsen és nem volt azonban joga ez iránt az egyházkerületi gyűléshez folyamodni, miután peres ügyben e gyűlés intézkedni nem illetékes. Másodrendű kérelmével elutasíttatik nemcsak azért, mert e kérelmének elbírálására a zsinati törvény 348. § alapján nem a kerületi gyűlés illetékes, nemcsak azért, mert e panasz a zs. t. 354. § értelmében illetéktelen helyre adatott be, hanem azért is, mert annak tárgyi tényálladéka nincsen, bizonyítékkal nem támogattatik, mint személyeskedő insinuatio figyelemre nem méltó, azon állítás pedig, mintha a miniszteri elutasító rendelet a püspöki eljárásnak kifolyása lenne, a valóságnak meg nem felel, mert ez elutasítás az egyetemes törvényszék Ítéletével és nem püspöki jelentéssel van indokolva. Harmadrendű kérelmével elutasíttatik azért, mert hivatalától törvényes úton elmozdított tisztviselőnek azon nyugdíjalapból, a melynek kötelékéhez az elmozdítás előtt tartozott, nyugdíjigénye az elmozdítás folytán megszűnt. Negyedrendű kérelmével végűi elutasíttatik azért, mert az egyetemes törvényszék többé nem felebbezhető Ítélete a meghozatal napján válván jogerejűvé, tanári fizetéséhez csakis e napig lehetett jogos igénye. E határozat kapcsán kimondja egyszersmind a közgyűlés, hogy püspökünknek ez ügyben követett eljárását helyesli, s ámbár személyét és hivatalát magasabban állónak tudja, mintsem őt az alaptalan vád s bármily indulatos támadás érinthetné avagy épen sérthetné, mégis megütközve az ez ügyből kifolyólag ellene irány úló méltatlanság felett, megragadja ez alkalmat is