Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1900. szeptember

- 55 — orvosi vizsgálat vagy bizottsági javaslat pótlását vagy kiegészítését nem látja szükségesnek, kérvényezőt vagy elutasítja vagy pedig a nyugdíjra való jogosultságát határozatilag kimondja. d) E határozatát a bizottság ennek folytán, a nyugdíjnak kiutalványozása végett, a püspök elé terjeszti. e) Az orvosi megvizsgáltatás költségeit az illető fél tartozik fedezni. f) Az özvegy avagy árva az alapszabály 36. §-a szerint jelenti be nyugdíjigényét, mely csupán abban az esetben érvényesíthető, ha az igényes ág. hitv. evangélikus. g) Az egyházkerületi nyugdijintézeti bizottságnak netán sérelmesnek vélt határozata ellen a fél egyszeri felebbezéssel élhet az egyházkerületi közgyűléshez, mely végérvényesen dönt. 3. Az évi nyugdij-igényt kifejező pénzösszeg mennyisége, ugy a már nyugdíjazott, valamint a még csak várományos tagokra nézve, egyenlően a következő módon állapítandó meg : aa) Az egyházker. nyugdijintézeti alaptőkéből 8000 korona (4000 frt) az alapszabály 4. §-ának megfelelően, alapítványképen lévén fentartandó, ez alapitványi összegnek csak kamatjövedelme fordítható nyugdijakra. Az alaptőke többi része ellenben fond perdu-nek vagyis a nyugdíjigények kielégítésére nemcsak kamatában, hanem tőkéjében is felhasználható tartaléknak nyilváníttatván, ez alapon 5 évenként szakértői kiszámítás utján mathematikai mérleg készítendő annak kimutatása végett, hogy a rendelkezésre álló nyugdijintézeti vagyon és évi jövedelme a tagok állományához mérten, mily összegű nyugdíjigényt képes fedezn az alapszabály szerint felállított s ezentúl is fentartandó négy osztályban' tekintettel az ezen osztályok eredeti nyugdíjigényének, az alapszabály által külön-külön meghatározott mértékére. bb) Ezen szakértőleg kiszámított mérleg által megengedett nyugdíj összeg mennyiségét, számszerűen a nyugdijintézeti bizottság javaslata alapján, az egyházkerületi közgyűlés 5 évi időközönkint külön határozattal állapítja meg. cc) Az igy megállapított nyugdijösszeg a közgyűlést követő naptár év január 1-ső napjától kezdve számítandó öt évre érvényes. dd) Az évenkint fizetők 5 — 10 betöltött tagsági éveik közt a 15-dik évig a nyugdíj felére, 10—15 évig a nyugdíj háromnegyed részére s csak a betöltött 15-dik tagsági évtől kezdve jogosultak az egész nyugdíjra. (Alapszabály 15. § b), c), d). A netaláni hátralék a nyugdijilletménvből levonandó. (Alapszabály 41. §.) ee) Bármiként alakuljon is a fentebbi aa) pont szerint kiszámítandó mathematikai mérleg: az évi nyugdijösszeg az első osztályban 400 kor., a második osztályban 200 kor., a harmadik osztályban 100 kor., a negyedik osztályban 40 koronánál soha sem lehet nagyobb.