Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

p I — 61 — §-ában megállapított sorrendje szerint, az illető esperes vagy egyházmegyei felügyelő jogosult. Ha az összes egyházmegyéknek vagy legalább azok általános többségének, vagy szavazategyenlőség esetében, az Alkotmány 116. §-ának második kikezdése szerint megállapítandó többségnek szavazatai a tárgy erdemére nézve feltétlenül egyezők : akkor a határozat, a vita kizárásával, a többség szavazata értelmében mondandó ki. Ha azonban az összes egyházmegyéknek vagy legalább azok általános többségének, avagy szavazategyenlőség esetében az Alkotmány 116. §-ának második kikezdése szerint megállapítandó többségnek szavazatai a javasolt különböző módosítások miatt egymástól eltérők: akkor mindenekelőtt azon kérdés bocsátandó ogyházrnegyénkénti szavazás alá, hogy a közgyűlés kivánja-e a tárgyat a többség módosításaival együtt újból az egyházmegyékkel közölni ? Ha e kérdésre a közgyűlés igenlőleg határoz: ugy e határozattal a tárgy ez alkalommal befejeztetett. Ha pedig ugyanazon kérdésre a közgyűlés nem-mel határozna: akkor a tárgyra vonatkozó módosítások, összeegyeztetés czéljából, a közgyűlés tanácskozása alá bocsátandók s ennek folytán a határozat, tekintettel az Ügyrend 24 — 28. §-aira, fejenkinti szavazás utján hozandó. 31. §. Szavazás közben a szavazatot indokolni, vagy a már kimondott határozathoz szólni nem engedhető meg. 32. §. A határozat ellen íelebbezrii kivánó közgyűlési tag, a közgyűlés napjától számított 15, — az érdekelt fél pedig a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatja be felebbezését a püspökhöz, ki azt az ügyiratok kapcsán felterjeszti az egyetemes közgyűléshez. A közgyűlésben bejelentett feiebbezés visszavontnak tekintendő, ha a 15 napi határidőben nem érkezett be. 33. §. A határozatot csak egy másik közgyűlés változtathatja vagy szüntetheti meg ujabb szabályszerű határozattal; a választásra vonatkozó határozat pedig egyáltalában nem változtatható meg. (Alk. 21-ik §.)