Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1898. július
— 61 szavakat, hogy „utóvégre ki is lehet lépni minden egyházi kötelékből, mert a törvény ezt megengedi." Az egyházi funkcziók 3 esetben mellőztettek : egyszer az egyházi kihirdetés nem vétetett igénybe, más 2 eset alkalmával ugyanazon családban meg nem engedtetett a gyermekeknek, hogy a confirmátiói tanításban és cselekményben részt vegyenek, daczára a lelkészi közbenjárásnak. Darándon csökkent a stólajövedelem, a menynyiben a lelkésznek azzal kell beérnie, a mit a hivek önként adnak, követelnie mit sem szabad, mert akkor nem veszik igénybe a functiót. Felkán csak annyiban csökkent a stóla-jövedelem, a mennyiben az esketendő pár nem násznépestül, de csak 2 tanúval jelenik meg az esketésnél. Gölniczbánya ugyanazt panaszolja, de jelenti egyszersmind, hogv 3 vegyes pár közül a gyermeknevelés dolgában 2 pár javunkra, 1 pár hátrányunkra szerződött. Igló örvendetes tudomásúl hozza, hogy egy r. kath. vőlegény az egybekelésnél nemcsak egyházunk javára engedte át születendő figyermekeit, de még később maga is áttért, A vidéken azonban rosszabbúl állanak az ügyek. Izsákfalva jelenti, hogy csupán egy baptista család nem vette igénybe gyermeke temetése alkalmával, — mely azonban keresztelve sem volt — a lelkész közreműködését. Egyébként pedig a baptisták száma folyton csökken, már csak 1 férfi és 7 nő van belőlük. Majerka tart a bekövetkezhető rossz hatástól, a kegyelet vész az emberek szivéből; egy esetben mellőztetett az egyházi hirdetés. Matheóczon a stóla csökken, a kihirdetés vagy egészen elmarad, vagy legfeljebb egyszer eszközöltetik. Mühlenbach ugyanazt hozza fel. Szepes-Olaszi ugyanazt panaszolja. Poprád kétféle rossz hatásról tesz említést; egyrészt a lelkészi hivatal tekintélye süly ed, másrészt pedig a jövedelem apad. Különben pedig volt egy oly eset is, mikor a felek az egyházi esketést mellőzték. Ruszkinban annyiban áll a rossz hatás, hogy a hivek közül sokan a stólát fizetni vonakodnak és többen sokalják az egyházi járulékok fizetését. Svedléren, ha özvegy özvegygyei kel egybe, templomi áldást nem vesz igénybe. Szepes-Szombaton már csak a lelkész közvetlen befolyása következtében járulnak a házaspárok az oltár elé, azonban a vegyes párok gyermekeiket már előre jókor odaígérték a r. kath. egyháznak. A lelkész tekintélye apad s még ehhez anyagi gondokkal is kell küzdenie. Szomolnok csupán egy esetet hoz fel, hol a házassági kötés egyházilag nem lett megáldva, ez esetben elmaradt a stóla is. Strázsán szaporodnak az esetek, hol egyházi hirdetésről hallani sem akarnak a hivek. Tiszavidéki egyházmegyében: Mernyik sajnálattal emlit fel egy esetet, hol egy hajadon Varannón nem vette igénybe sem az egyházi hirdetést, sem az esketést. Neve Kéler Etelka. N.-Bányáról jelentik, hogy a r. kath. egyház érezhetőleg nagyobb aktiót fejt ki. Két áttérés fordult elő: az egyik egy VII. o. gymnasista, ki Aradról azért jött N.-Bányára, hogy itt térjen át s ki a minoritarendbe lépett be; a másik egy bányász