Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1896. szeptember
- 14 Hámos Józsefnek a f.-pokorágyi egyház felügyelője és a rimaszombati egyesült prot. fogymnasium igazgató tanácsa elnökének szintén rövid szenvedés után elhunyta, ki is egyházszeretetének kimagasló és következetes bizonyságai által a jók javának maradt végiglen. Ivánka Imrének, egyet, gyámintézetünk egyik alapítója és 17 éven át egyetemes világi elnökének, mindvégig nobilis pártfogója és jóltevőjének elhunyta (juli 27.). Bánó József, VI. sz. k. v. egyházmegyei felügyelőnek, e helyről végleg leköszönése, ki is félszázadon fényes múlttal egyházunk közügyeinek sokhelyütt élén, az egyház halhatlanai közé sorozta be magát, meleg ügybuzgalma, szívós kitartása, rokonszenves modora és igaz patronusi áldozatkészsége által. R o m b a u e r Emilnek a brassói egyházmegyei másodfelügyelői állásról történt leköszönése, ki is a szász egyházból kiválás nehéz és hosszú küzdelmében, mint vezértárs, azóta pedig mint világi vezető: bölcs mérséklettel, határozott irányban vezetéssel példaadó gyanánt járt elől. Du ka Tivadarnak az eperjesi egyház felügyelőségéről visszavonulása, ki is nagy erőfeszitéssel igyekezett a gyenge egyház jobb sorsának biztosításán. f Aklás térjen mindannyiuk életére, érdemeire, emlékére! Azon intézkedéseken kivűl, melyek a közgyűlés napirendjébe tágyúl felvétettek, felemlítem itt: Dr. Schwartz lipcsei superintendensnek, mint a pogány missió igazgatójának kérelme folytán készséggel adott engedélyt, felvidéki egyházainkban vallásos olvasások tartására. Az érdemdús superintendens 16 egyházunkban jelent meg e czélból, s egyházhíveink itt 219 frttal járúitak a missió czéljaihoz. Igaz, hogy itt is megint külbefolyás folytán, ámde mégis felébredt bennünk a vágy, világra szóló evangy. egyházunk nagy czéljainak hazánk szűk határain kívül / is ismerése- és istápolására. Es én hiszem, hogy ezen szép kezdetnek, lesz majd nyugalmasb időkben, a terméketlen és pusztító harczoknak Isten kegyelméből elmúlta után, folytatása azok által, kik a nagy missió vezetőinek szellemében tudják majd az ily foglalkozásnak is erőt adó és boldogító hatását érezni, s szervezni fogják azt a szövetséget, mely majd összekötő kapocs lesz messze