Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895
1894. szeptember
- 146 — — vezetése alatt egyáltalán intenzivebbé tétessék: mielőtt azonban magával az inditványnyal érdemileg foglalkozhatnék, azt alkotmányos tárgyalás és határozathozatal czéljából az egyes egyházmegyékhez terjeszti le. L III. (B.) Olvastatott a hegyaljai egyházmegye felebbezése a geszterédi közös temető árkán termett s a geszterédi ref. tanitó által kivágatott akáczfák ügyében, melyben a tényállás következő : Még az 1890/91 évek telén történt, hogy az akkori geszterédi ev. ref. tanitó a közös temető árkának akáczfáit, melyek négy hitfelekezetnek tulajdonát képezik, fele részben (tehát ugy a ref. egyházat mint az ág. ev. egyházat illető jutalékokat) levágatta és elhordatta. Farbaky József főesperes ezen a geszterédi ág. ev. egyházra sérelmes eljárás ellen orvoslást keresendő, Lukács Ödön ev. ref. espereshez fordult. Ezen hivatalos megkeresés eredménye az lett, hogy a f.szabolcsi ev. ref. egyházmegye 1893. évi április hó 18-án oly határozatot hozott, mely szerint a geszterédi temető haszonélvezetében az ág. ev. egyház azon feltétel alatt részesittessék, hogy viszont a hugyaji temető haszonélvezetéből a hugyai ref. egyház is részesüljön. Ezen ev. ref. egyházmegyei határozatot Farbaky főesperes méltán sérelmesnek találván, ismét Lukács Ödön ref. főespereshez fordult azon kérelemmel, hogy az ügy ujabb tárgyalását rendelje el azon okból, mert a tagositási iratokból világosan kitűnik, hogy a geszterédi temető a négy egyházat közösen illeti. Csakugyan constatálva is lett a tagositási iratokból, hogy a temetkezési hely a 4 egyház részére és pedig a római és görög katholikus, a helvét és ágostai evangelikus felekezet részére közös használatra lett átadva, valamint a canoni vizsgálati jegyzőkönyv alapján az is beigazolást nyert, hogy ezen temetőt a 4 keresztyén felekezet emberemlékezet óta közösen használja és pedig a római és görög katholikus felekezetek az egyik, a helvét és ágostai felekezetek a másik felébe temetkeznek s a vágatás alá kerülő fában mind a 4 felekezet egyenlő arányban részesül. Az ev. ref. egyházmegye ezek ellenére 1894. évi april 3-án azon határozatot hozta, hogy a „jövőben a két egyház a temetőföld jövedelmében lélekszám arányában osztozik" — mely