Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1894. szeptember

— 121 — XXIV. (M.) A késmárki lýceum tanárai kérvényt intéztek a pártfogósághoz az iránt: engedtessék meg nékik az országos középiskolai nyugdíjintézetbe belépni. A pártfogóság 1894. évi augusztus hó 19-én tartott közgyűlésében ezen kérvényre követ­kező határozatot hozott: Tekintve, hogy az országos tanári nyugdíj- és gyáminté­zetre vonatkozó törvényjavaslat, mely nemsokára törvénynyé emeltetni fog, semmiképen sem veszélyeztetheti a protestáns autonómiát, a mennyiben az ezen intézetbe belépő tanárok csak akkor és azon esetben élvezendik majd az országos nyugdíj­intézetnek kedvezményeit, ha az illető felekezeti iskola kötelé­kéből immár kiléptek; — tekintve, hogy sem az állam, sem pedig a kérdéses intézetnek a felekezeti intézeteknél alkalma­zásban lévő tanárokra befolyást nem gyakorolhat; — tekintve továbbá, hogy az egyes felekezeti tanintézetek saját erejekböl oly nagy előnyöket nem biztosithatnak, mint az életbe lépte­tendő országos nyugdíj- és gyámintézet; és tekintve végre, hogy a hazai törvényekhezi alkalmazkodás a protestáns autonómiát egyáltalában nem sértheti: a pártfogósági közgyűlés a maga részéről a protestáns tanintézeteknek az országos nyugdíj- és gyámintézetnek gyámolitását és az illető tanároknak az abba való belépését az egyház és iskola autonómiájával — a kikül­dött bizottság véleményes jelentésének elfogadása mellett — megegyeztethetőnek és nem sérelmesnek tartja; miért is az abba való belépést a tanároknak ezennel megengedi. Ugy de figyelembe véve a néhai Jóny Tivadar-féle végrendeletnek azon intézkedését: „A késmárki ev. ág. hitv. főtanodát nevezem ki általános örökössé azon megkötéssel azonban, hogy a hazai törvények által szentesitett protestáns önkormányzati joghoz — autonó­miához — ragaszkodni és annak engedelmeskedni tartozik!; ellen esetben feljogosítom Cornides István nagy­bátyámat vagy örököseit a késmárki főtanodának járulandó hagyatékom kiadását maguk részére követelni és önjavukra fordítani" jelen határozatnak jogerőre emelkedését és foganatosítását a felsőbb hatóságok­nak, nevezetesen a kerületi és egyetemes gyűlés nézetéből, illetve jóváhagyásától teszi függővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom