Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. augusztus

— 41 — A szepes-bélai lelkész Wéber Samu értekezéseket, közlött a „Történelmitár, — Ethnographia — Kárpát-egyesületi évkönyve- és a „Touristák,, czimü folyóiratokban. Ziman János iglói főgymnáziumi tanár szerkesztő: a „Szepesi Lapok" és Dr. Veress Samu rimaszombati fógymn. tanár a „Gömör és Kishont" ezimü társadalmi lapokat. Kemény Lajos osgyáni lelkész egyházi énekeket szerzett s a néhai Czékus István püspök halála által megszakadt: „Magyar Agenda" szerkesztését fejezte be. Vozáry Gyula rimaszombati tanár a „Nyelvőr és Philologiai Közlöny" szaklapnak dolgozó társa és a „Gömör és Kishont" hetilap szerkesztőségének volt tagja. Az isk. értesítőkben a következő értekezések jelentek meg. Az eperjesiben: Dr. Bartha Béla jogtanártól. A jogtudomány a középiskolai oktatásban, Nemzetgazdaságtan és Közgazdaságtan. A kézsmárkiban: Palcsó István tanártól: a késmárki ág. hitv. ker. lýceum történetének Il-ik része; Scholcz Frigyes igazgatótól, a késmárki lýceum nagy jótevőjének, néhai Fóny Tivadarnak hamvai felett mondott emlékbeszéd és Zvarinyi Sándor tanártól: „Fóny Tivadar emlékoszlopa előtt,, czimü elegia. A rozsnyőiban: ..Tropusok és figurák" Schuber Mátyás tanártól. A nyiregyliázi értesítőben: Szinügyi viszonyaink „Besenyei koráig" — Porubszky Pál tanártól. A rimaszombati prot. főgymnasiuméban: a „Tizes vagy tizedes számrendszer és az alapmüveletek" czimü értekezés Zachar Gusztáv tanártól. Felolvastatván a jelentés, újra Püspök úr emelt szót s utalva arra, hogy az egyház tisztviselői között ez idő szerint a lelkészek azok, kiknek jövőjéről a legmostohább mérvben van gondoskodva, mert hiszen a tanítók és tanárok nyugdíjaztatásáról ma már — Istennek hála — maga az állam részint tényleg gondoskodik, részint legalább foglalkozik e nyugdíjazás eszméjével, holott a lelkészekről jóformán senki, elannyira, hogy tetemes részök, nem birván megfelelni az előhaladott kor fokozott anyagi áldozatokat követelő igényeinek, az elzüllés veszélyének van kitéve. Örömmel üdvözölte ennek folytán szóló a lelkészi állomások biztosításának a XIII sz. városi esperesség részéről megpendített eszméjét s hogy e nemes esz-