Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

- 69 — mint p. o. íi papi nevezetet lelkészeik számára, maguknak a szabad papválasztás jogát, addig a brassói magy. ev. egyházközség, most már egyedül, társaitól elválasztva tovább is a régi, teljesen alárendelt viszonyban tartatott, papja akit hivei legrégibb adataink szerint, mindig „papnak" és nem „káplánnak" tartottak és neveztek és a ki a XVIII. században a szász egyháznak — természetesen a magy. ev. egyház hozzájárulása nélkül hozott határozata szerint — a brassói szász papnak rang szerint utolsó káplánja volt, ezután is, habár az „utolsó" epitheton nélkül, káplánja maradt a szász papnak. Itt egy ideig újra homályos a brassói mag}

7, ev. egyház alkotmányának fejlődése. Valószinü, hogy változatlan maradt 1855-ig, a midőn az erdélyrészi egyházkerület uj alkotmányt kapott s eszerint a brassói szász egyház is újra szervezkedett, lényegileg a mostani alkotmányos állapotok szerint. Az 1877-ik évben e brassói szász presbyterium egy hetyi szabályzat-tervezetet (Localstatutum) készitett, a közte és a brassói magy. ev. egyház, valamint még más három külvárosi szász egyház, u. n. „filia" közt létező viszony törvényes szabályozására. Ezen tervezetben el van ismerve, hogy a brassói magy. ev. egyház, valamint a külvárosi szász ev. egyházak is eleitől fogva alárendeltségi viszonyukban is bizonyos önállósággal birtak, különösen a vagyon kezelést illetőleg és hogy a viszony, mely az anya és leány egyházak között létezik, eddig még (1877-ig) nem volt törvényesítve s épen ezért ezen törvénvesités czélja a presbyteriumnak, ezen, az egyház ker. gyűlés szentesitése alá terjesztendő helyi szabályzat-tervezettel. Ezen „Localstatutum" a szász presbyterium és képviseleti gyüles által megállapittatván, az 1880-ik év nov. 16-án a főconsistorium által szentesittetett. Ezen „Localstatutum szerint a brassói magyar ev. egyház egyházjogi helyzete a következő. Van külön temploma és paplaka, melyet saját erejéből épitett, iskoláját államivá változtatni kényszerült, van külön papja, a kinek a szász egyház évi 109 frt 44 krt fizet, a magyar ev. egyház külön önálló pénztárából pedig a lakáson és stolárékon kiviil 7 7 5 frt 56 krt, tehát többet, mint 10-szer annyit kap: van az áll. iskolába járó gyermekek vallásos oktatására külön tanitója, a ki a szász egyháztól évi 41 frtot és 4 öl tűzifát kap, a magyar egvliáz külön pénztárából pedig, 299 frtot és lakást, tehát mintegy nyolczszor annyit és mégis ugy papját, mint tanitóját a szász egyház képviselő gyűlése választja. Van külön anyakönyve, külön pecsétje, külön temetője, egészen kü-