Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. augusztus

- 51 ­b) A szavazatok az esperességi gyűlésben bontatnak fel s az aránylag legtöbb szavazatot nyert annyi egyén, mennyit az esperes­ség választani jogosítva van, az esperességi gyűlés szine előtt, zsi­nati követnek kihirdettetik, s az esperességi elnökség s jegyző által aláirt s az esperesség pecsétjével megerősített, megbízó levéllel fel­ruháztad k. c) Szavazat-egyenlőség esetében a gyűlés szine előtt sorshúzás dönt. d) A választásnál, mint fentebb 1. a) alatt érintetett, minden egy­ház annyi szavazatra van jogosítva, amennyi lelkészi állomásai bir. e) Az egyházak zsinati követeik megválasztásánál nincsennok kötve esperességi vagy kerületi egyénekhez, de szabadon választhat­nak bármely — arra hivatott — magyarországi ágostai hitv. evangel­hitsorsost. Zsinati követnek csak 24-ik életévét betöltött egyén választ­ható meg. í) A zsinaton egy képviselő csak egy választó testületet kép­viselhet. 2. A tanodai követeket a kerületbeli egyházak, illetőleg (1 a) pont) tanintézetek viszonylagos többsége a kerület kebeléből való tanárok sorából választja. A szavazatok melyek az esperességi követekre szóló szavazatokkal egy s ugyanazon lapra is feljegyezhetők, szintén az esperességi gyűlésen bontatnak fel és megszámláltatván jegyzékbe vé­tetik kire és hány szavazat esett? Ezen jegyzékek az egyházkerületi elnökség utján a kerületi gyűléshez küldendők, ahol azok nyilvánosan sommáztatván. a legtöbb szavazatot nyert két egyén az egyházkerü­leti gyűlés szine előtt zsinati követnek hirdettetik ki és az egyház­kerületi elnökség és jegyző által aláirt s az egyházkerület pecsétjével megerősített megbízó levéllel felruháztatik. Szavazategyenlőség esetében itt is a gyűlés szine előtt megej­tendő sorshúzás dönt. 3. Ugy az esperességi mint a tanodai követek mindenike mellé egy-egy póttag is választatik, oly módon,, hogy az 1. és 2. pontok Indokolás. A 2. §. 2. pontjának eredeti szerkezete nem volt megtartható, mert az nem a taninté­zetek, hanem azok tanárainak szavazásáról szól, akik — felfogásunk szerint — nem is gya­korolhatnak egyénenként, vagy személyesen, hanem csak testületileg s a tanintézet más jogo­sult tényezőivel együttesen, egyes egyházközségével egyenlő szavazatot. De ezen 2-ik pontot tovább is kellett kifejteni, nehogy eredeti egyszerűségéből kételyek származzanak és eltérő eljárások keletkezzenek a szavazó lapok hova küldése, miként leendő felbontása vagy az iránt, hogy szavazatok egyenlősége esetén mi történjék. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom