Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

— 38 —lőnek, ki hosszabb ideig 2 esperességnek —- a gömörinek s a kishontinak — állott egyidejűleg élén s kinek ezen vezéri működése az azt jellemző buzgó egyházszeretete és az egyházi téren is válságos körülmények között érvényesült törhetlen hazafisága folytán mindkét nevezett esperességben maradandó, áldásos nyomokat hagyott maga után, sőt aki egyházkerületünk gyűléseinek tanácskozmányait is több izben vezette szakavatott tájékozottsággal és buzgó erélylyel, — továbbá a közegyház történetébe oly sokszorosan s oly dicsteljesen belészövődött, egyházkerületünknek ugv világi, mint egyházi részről annyi kimagasló vezérférfiat adott ugyanazon zabari Szonntagh család egy másik sarjának, egyházkerületünk Nestorának, a 89 hosszú évre terjedt életében az egyház és tanügy felvirágozását mindég szent hevüléssel nemes szivén viselt Szonntagh Imrének, — valamint nemkülönben a XIII. sz. városi esperesség kiérdemült és jubilált föesperese Kalchbrenner Károly nyugalomba lépett szepes-olaszi-i lelkésznek, ki 50 évet meghaladt s a sziveket langyos eső gyanánt termékenyített szelid és szeretetteljes lelkipásztori működése mellett, a komoly tudomány terén is Európa-szerte sőt annak határain tul is tisztelt s ünnepelt nevet vivott ki magának és aratott a magyar névnek dicsőséget s ki élénk szellemének soha nem sebző és mégis mindég gyújtó szikráival kerületi gyűléseink közönségének is annyi élvezetes órát, özvegyeink és árváink nyugdíj-alapjának pedig sok éven át oly bö segélyforrást nyújtott és nyitott, — áldásban maradó emlékét a gyűlés ezen jkönyv lapjain is ezennel kegyeletesen megörökiti. 4. Nem kevésbé őszinte, de itt örömérzettel párosult kegyelettel kiván a gyűlés megemlékezni egyházi közéletünk tisztes veteránjairól, kik a lefolyt évben Isten kedvező kegyelméből hivataloskodásoknak jubileumát ülhették meg s ezek között különösen is Bartholomaeidesz János nyíregyházai lelkész és érdemült hegyaljai főesperesről. ki az ige hirdetésének rögös és nekie mégis kora ifjúságától fogva oly gyönyörűséges pályáján egy fél századot, a hegyaljai esperesség élén egy negyedszázadot töltött az Ur szolgálatában, s boldog házasságának ötvenedik évét is betöltötte immár,