Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1881. augusztus

iránti forró hálával, hogy terhes hivatalom teendőiben a Mindenható kegyelmével hűségesen támogatott és áldását nem vonta meg tőlem, teszem más részről azon szives kérelemmel, hogy esperességeink elöljárói, egyházaink felügyelői és lelkészei ne tagadják meg tőlem továbbra sem kegyes gyámolitásukat, melyre előlialadott koromban nagyobb szükségem leend, mint volt eddigi éveimben. Hivatalos működésem és kerületi ügyeinkről szóló évi jelentésemet következőkben van szerencsém tiszteletteljesen beterjeszteni: I. Egyház látogatást teljesítettem folyó év juniushó 12-től 26-ig a kishont! esperességnek 7 egyházában n. m. a pokorágyi, cserencsényi, alsó-szkálnoki, ráhói, pongyeloki, osgyáni, rimaszombati anya- s ezek leány egyházaiban és a rimaszombati egyesült VI. osztályu prot. gvmnasiumban, mely ntamban szives közreműködésükkel támogattak: Gáber Lajos főesperes, Liszkay János r.-brézói lelkész és helyettes ker. jegyző, Honéczy Géza pokorágyi lelkész és dékán és Institorisz Endre esp. ügyész és jogi tanácsos az összes egyházakban, nem különben Szontagh Bertalan esp. felügyelő Pokorágyon és Piimaszombatban, Hamaliár Károly Cserencsényben és Szkálnokon, Dr. Paczek Mór Ráhón, Osgyánban és a rimaszombati gvmnasiumban, Okolicsányi Gáspár Pongyelokon, kiknek nemeskeblii és lekötelező támogatásukért őszinte hálát és forró köszönetet szavazni kedves kötelességemnek ismerem. Ezen egyházlátogatási utániból örömmel jelenthetem : a) Az egyházhivekre nézve : hogy egyházunkhoz átalában vallásos buzgósággal ragaszkodnak, az ünnepi és vasárnapi isteni tiszteletet szívesen látogatják és körükben az áldozatkészségnek a mostoha idők daczára is több szép tettei szemlélhetők, milyenek p. o. Rimaszombat és Cserencsénynek azon buzgósága, hogy diszes és kényelmes paplakot épített, Bakos Törék azon tette, hogy a közlegelőből 3 darab földet az egyház használatára hasitott ki, Osgyánban Babulya János és Katalinnak azon áldozata, hogy a templomot 112 frt értékű csillárral ékesitették fel, Rimaszombatnak azon szép és követésre méltó törekvése, hogy egy részről örök alapitó tagok gyanánt ajánlják fel magukat a jobbmóduak s egyházi fizetősöket alapitványnyal örökítik meg minden időre, más részről fillér-egyletet létesítettek, mely az iskolaépítésre gyűjt tőkét s az egyház jólétének emelését tartja szem előtt, Pokorágynak azon igyekezete, hogy bár nehéz idők nyomják a hívek vállait, még is több száz forintnyi önkénytes áldozattal uj harangot szereztek Keczege községének azon nagy