Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1886. augusztus

— 46 — tésére egy ujabb hivatalos actionak, magán uton a guberniumnál ujabb lépések tétettek: azon az elmondottak után épen nem csodálkozhatunk, sőt épen az ellenkező volna csudálatra méltó akkor, midőn a magyar papság az ő jogos követeléseit már egy ujabb erős érvvel t. i. a szászok áltak ezen eg}foázjogi helyzet forrásául megjelelt úrbéres viszonynak megszűntével is támogathatá. De a csakhamar ezután bekövetkezett magyar forradalom vérzivatarai, melyek közt a magyar papok és tanitók közül is nem eg}

7 esett vértanuként áldozatul a szász hitrokonaink által fellázított oláhok vakdühének, majd pedig az önsúlyként ránk nehezedett osztrák kényuralom nyomása igen természetesen másfelé terelték a figyelmet. Csak midőn az 1855-ik évben febr. 27-én „provisorische Vorschrift" czim alatt a szabad zsinatozási és törvényhozási jogát büszkén emlegető erdélyrészi szász egyházkerületre ennek ellenállása nélkül uj alkotmányt diktált a felsőbbség, s e szerint a helyi egyház tanács és az egyházmegyei tanács (Domestical-Consistorium)mellé, amelyeknek tagjai ezentúl választás utján jutottak hivatalukba, egyházközségi és egyházmegyei gyűlések is léptek életbe s így nem csak a helyi egyház ügyeire nyertek az egyházi közgyűlésükben befolyást a magyar evangélikusok, hanem az egyházmegyei közgyűlésre is meghivattak követeik s a szászok siettek ezért a magyar evangélikusokra ujabb egyházi adót vetni,-— midőn továbbá a szászok Sárkány, szász egyházközség papját, ki eddig szintén nem volt tagja a káptalannak, az úrbéres viszony megszűntével önkényt s annak kérelme nélkül bevették a káptalanba, a magyar papokat pedig még most sem méltatták arra. — midőn továbbá az egyházkerület 1851 évi schematismusából tudomásokra jutott, hogy az egész brassói egyházmegyében — Brassó városát nem számítva — a 18293 szász mellett csaknem ugyanannyi, 13907 magyar lélek van: akkor adtak be 1859 jun. 25-én az egyházmegyei consistoriumhoz egy ujabb kérvényt, most már az egyházközségek által Íratva alá, amelyben a magyar egyházaknak és papoknak a szász egyházakkal és papokkal való teljes egyenjogositását, és a magyar papok számára helyet és szavazatot kértek mind azon jogokkal együtt, a melyek ezzel egybekötvék. Ezen kérvény fölött csak 1860 január 12-én határozott a káptalan és csak 1860 április 27-én tudósította arról a consistoriumot, s ez viszont csak május 18-án juttattá a kérelmezők kezeihez a határozatot, mely a következőkben összegezhető;