Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1883. augusztus

— 20 — 300 frt, tanítónak 200 frt, egészben 785 frt vólt és így 98 frtot a tőkéből fogyasztott. Lelkésze, tanítója a szerény 300, illetőleg 200 frt évi fizetés mellett nyomorognak. Népe szegény. A parochia nagy összegbe kerülő javítást igényel. Iskolahelyisége szűk, sötét, rideg. A közvizsgán 6 kebelbéli tanuló jelent meg mindössze. A mult egyházlátogatási intézkedéssel egyezőleg sürgetve taná csoltam, hogy a helybeli magyar-német egyházzal való egysülésre nézve tegye meg a jóakaratú kísérletet. Tartozik ezzel önmagának, mert különben népe elfogyva, a tőkét elfogyasztva, elsenyved maga az egyház. Tartozik ezzel szegényül ellátott tisztviselőinek. Egyébiránt a látogatási jegyzőkönyv fonalán elrendeltem, hogy 650 frt biztosíték nélkül kiadott tőkeérték, első helyen való betáblázással biztosittassék,— hogy a 100 frtra rúgó évi hiánylat elenyésztetésére nézve, más mód hiányában aránylagos kivetést alkalmazzon az egyház, — hogy természetes presbytereket egyházrendezetünk nem ismervén, a presbyteri helyeket 3 évenként ismételt rendes választás által töltse be, — hogy hetenkint kétszer hétköznap reggeli isteni tiszteletet tartson s azon legyen, hogy a tagok járulékai rendesen fizettessenek be. rr 8. Ezekben beszámoltam az egyházlátogatás eredményével. Őszintén elmondtam tapasztalataimat, részletesen előadtam a szükségesnek mutatkozott intézkedéseket. A t. kerületi gyűlésen most már a sor, Ítélni ugy püspöki munkám, mint az egyházak állapota felett. Személyemet illetőleg nem aggódom rajt, miként itéli meg a t. kerületi gyűlés ezen cselekedetemet; az egyházakra tekintve azonban aggályom nagy és talán jogos is, hogy ha az egyházmegyék hatósági jóakaratú befolyásukat, nem használják fel kellőleg az egyházak — kivált anyagi — háztartásának elienőrizésére, tanácsadásra, ott, ahol kell, rendelkezésre is,— hogy ha mint iskolai főbb hatóság nem látnak hozzá, még pedig kellő erélylyel a rendes iskoláztatás és rendes tanítás szorgalmazásához, ugy mind nehezebb lesz, a különben is annyi bajjal küzdő lelkészeink és tanítóink sorsa az egyházakban, mindinkább erőt vesz rajtok a rendetlenség, a hivek anyagi kötelezettségének immel-ámmal lerovása és azon tespedés, mely missiónk sikerének életerét metszi. Miért is teljes bizalommal hivom fel a jelen esetben a sáros-zempléni esperességet, hogy intézkedéseimnek érvényt szerezni, eljárása eredményével ide beszámolni és a felfedett nagymérvű és sokoldalú bajok gyökeres orvoslásához erélyes kézzel hozzáfogni méltóztassék. Kérem