Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

2. Erre szolgálna fedezetül: Az egyetem részéről: a központi tőke 27,533 írt 6% kamata . . . . . 1670 frt, a Zelenay alapítvány 10,000 írt 5% kamata . . 500 2170 frt. Az egyházkerületek részéről: a bányakerület ajánlata 600 frt. a dunáninneni kerület ajánlata . . 250 u a dunántuli kerület ajánlata 250 >> 1100 frt. A tiszai kerület részéről: a mostani 3 tanár fizetése 1200 írtjával. . . . . 3600 frt. Hlavacsek tanár nyugdíja 400 » a már megígért akadémiai járulék . . 250 a könyvtárra évenként adott . . 50 >> 4300 frt. hiánylat 1330 1330 frt. 8900 frt. 3. A fedezetben felvett 400 frt nyugdíjra nézve oda nyilatkoztak a jelenleg működő tanárok, hogy míg azt Hlavacsek nyugalomba lépett tanár élvezi, fizetéseikbe beszámítva elengedni készek. 4. A hiánylatra nézve indítványoztatott: hogy egy részről a most meglevő theologiai tőkével a tűzkárbiztosításból összegyűjtött töke egyesítessék, mely már most 5000 frtot képvisel; más részről, hogy a jelenleg a tanítóképezde alapjára tőkésített államsegély következő 4 éven át szintén a theologiai alaptőke szaporítására fordítassák a tüzkárbiztosítás évenkénti illetményével egyetemben úgy, hogy 4 év alatt a 25,000 frt tőke beszereztetvén, ezen alap a 6-dik rendes tanár fizetésének biztosítására szolgáljon, minél fogva a 6-dik rendes tanár csak 4 év lefolyta után volna megválasztható, segédtanárt azonban már két év múlva is alkalmazni lehetne. 5. Használatul átengedtetnének a tápintézet, könyvtár, taneszközök és ösztöndíjak. 6. Építtetnék az eperjesi collegiumi párfogóság által 4 tanterem és egy oratorium, melyeknek kiépítéséhez, a hazai egyetemes egyház körében egyszer s mindenkorra történt gyűjtésen kivűl. többet nem kívánna. 7. A tanárok külön javadalma lenne azon 2—2 öl fa, melyet a város adni szokott egyenként a tanároknak. Az egyházkerületi gyűlés e javaslatot és indítványt elvben elfogadván, Péchy Tamás és Czékus István urak elnöklete alatt Brósz Jónát és Zelenka Pál urakból álló bizottságot oly utasítás és meghatalmazással küldi ki, hogy az az eperjesi egyházakkal és a collegium pártfogóságával együttesen tanácskozván, az eredmény szerint tegyen az egyetemes gyűlésen, kerületünk nevében és megbízásából, indokolt és részletes ajánlatot. VI. (Jk.) Olvastatott nmlgu báró Radvánszky Antal egyetemes felügyelő úrnak 1880 július 20-ról 50. sz. a. kelt levele, melylyel a nmlgu m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministériumnak 1880 július 8-ról 921. sz. a. kelt leiratát másolatban közli. A közlött leirat szerint előadatik, hogy az állami és felekezeti jogakadémiákon a jogi szakképzés nem áll a kor színvonalán, s miután az akadémiák által a jogi pálya megkönnyíthetik, ennélfogva sokkal többen vonatnak ahhoz, mint a mennyit a különböző szakpályák egyensúlya, s az állam és a társadalom érdeke megkívánna; — s minthogy a tapasztalat tanúságtétele szerint ezen bajon sem a tanévek szaporítása, sem az ügyvédi vizsga megnehezítése semmit sem segített, süt az özönlők száma ezek daczára folyvást növekedik, s miután a baj egyik oka a túlságos nagyszámban létezd vidéki jogakadémiák. melyek magokhoz vonják az ifjúságot az által, mert azokban az ifjúság iránti követelmények az egyeteminél alantabb fokon állanak, s még az állami s a tanúimányi alapból fenntartott akadémiák sem érik el az egyetem színvonalát: — tekintve tehát, hogy a két egyetem és tizenhárom jogakadémia a szükségletet messze túl haladja, ennél fogva a leirat a baj orvoslását az akadémiák összevonásában véli keresendőnek. A ministerium azért nem szünteti be az állami és alapítványi vagyonból fenntartott jogakade5