Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

— 3 — I. (Kr.) Az egyházkerületi gyűlés napját megelőző aug. 10-kén délutáni 5 órakor gyámintézeti isteni tisztelet tartatott, melyen Strauch Béla, a kis-szebeni német egyháznak lelkésze, ékes beszédben a gyámintézeti segélyzés szükségét és áldását kiemelte; az isteni tiszteletet a szokásos gyámintézeti offertorium követte. Azután Péchy Tamás egyházkerületi felügyelő és Czékus István superintendens urak elnöklete mellett, a közgyűlés fontosabb tárgyaiban tájékoztató előtanácskozmány tartatott meg. A gyűlés napján reggeli 8 órakor pedig alkalmi karének elzengése után a helybeli lelkész AVeisz Antal, buzgó imában a közgyűlés tanácskozására és működésére, a mindenható atya segedelmeért és áldásaért fohászkodott. Ezután II. (Kr.) Péchy Tamás, egyházkerületi felügyelő a gyűlést következő beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt kerületi közgyűlés! Üdvözlöm a kerületi gyűlésnek itt megjelent egyházi és világi minden rendű tagjait. Én egészségi állapotom miatt nem lehettem szerencsés a mult gyűléseken személyesen megjelenhetni; — annál nagyobb örömmel látom tehát, hogy most, midőn egészségem helyreálltával ismét megjelenhettem kötelességeim teljesítésére, a tiszai egyházkerületnek hagyományos hitbuzgósága épen nem csökkent, s az egyházmegyék világi s egyházi képviselői oly szép számmal jelentek meg, minővel a régi időben megjelenni szoktak. Azon ügyek között, melyek ezen gyűlés tanácskozásának tárgyát képezendik mint mindig, úgy most is vannak nagyobb és kisebb fontosságúak; mindegyike azonban megérdemli figyelmünket. A főbb tárgyak közül különösen kiemelni ajánlom az épen most kiosztott egyházi rendezetet (coordinatio), nem azért mintha az iránt már most érdemleges határozatot lehetne hozni. mivel ez a mai gyűlésből véleményezés végett az egyházmegyékhez, sőt minden egyes egyházhoz s tanodához le fog küldetni, — hanem azért, mivel ezen egyházrendezet nagy fontosságánál fogva az egyházkerület minden tagjának figyelmét kiválóan megérdemli, mint a melynek szabályai hivatva vannak eszközölni, hogy egyrészről minden egyházi tisztviselő s minden egyháztag jogai szabatosan meghatároztassanak, másrészről mindenkinek az állásával járó kötelessége kiszabassék, hogy ilymódon a kötelességek összeütközése, a hatáskörök összezavarása s illetéktelen beavatkozások kikerűltessenek, s az ügyek mindenütt rendes mederben folyhassanak. Az egyházi téren más ilyen nagy fontosságú ügy alig fordul elő. Azonban az iskolák ügyei épen oly fontosak, sőt most- bizonyos tekintetben még fontosabbak az egyházi ügyeknél: mert azok, az ifjúság kiképzése által, az egyház jövőjét készítik elő; ezek közül több ügy fog előkerülni. Nevezetesen itt van a jelenleg országszerte napirenden lévő kérdés, a középtanodák ügye, s beállott azon idő, melyben a mi iskoláink, — melyek a régi időben jelességök által kitűntek, s elsőséget vívtak ki a más iskolák felett, — kénytelenek lesznek versenyt vívni a többi iskolákkal. Szükséges tehát iskoláinkat az eddiginél kitűnőbb állapotba helyezni: hogy ne engedjük magunkat leszorítani a tanítás teréről s igyekeznünk kell, hogy a mi tanodáink épen olyan jó iskolák legyenek, mint más iskolák. Ha ezt tenni nem bírjuk, akkor elveszítjük azon súlyt és befolyást, melyet őseink a haza kebelében kivívni tudtak. Hasonló fontossággal bírnak a felsőbb akadémiák szervezésére vonatkozó előterjesztések, nevezetesen az eperjesi jogakadémiát érintő kormányi felhívás és a pozsonyi theologiai akadémiára vonatkozó javaslatok; — méltóztassanak figyelmöket ezen tárgyakra is kiterjeszteni, hogy ezen felsőbb tanintézetek is a mai kor szinvonalán álljanak s a követelményeknek megfeleljenek, és hogy azokból olyan egyének kerülhessenek ki, kik az egyháznak és a hazának hü oszlopai legyenek. Méltóztassanak a hozandó határozatokat bölcs tanácsaikkal előmozdítani, hogy azok egyházunk felvirágzására s közös hazánk javára szolgáljanak. Ezzel a gyűlést megnyitom. A gyűlés egyházkerületi felügyelő úrnak megnyitó beszédét élénk figyelemmel kisérte és ismételt tetszésnyilatkozatokkal fogadta, s őt elnöki székében, — melytől két éven át sajnos egészségi állapotok távol tartották, — szíves örömmel üdvözölte.