Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1878. augusztus

— 4 kiadván 1781-dik év okt. 25-kén a türelmi parancsot, mely ha törvényes jogaiba és szabadságába nem állítá is vissza az ev. egyházat, mégis oly varázshatással volt reá: hogy új életet kölcsönzött az ev. hitvallást követöknek, szent lelkesedéssel tölté el kebleiket, mely csakhamar '230 anyaszentegyházat hozott létre s azt eredményezé, hogy a templomok és iskolák mind sűrűbben és sűrűbben emeltettek s az igazságszeretö fejedelem kormányzata alatt az egyház napról napra szebb előmenetelnek örvendett. E nevezetes eseménynek százados emlékünnepe a legközelebbi 1881-dik évben következvén, úgy hiszem nem csak illő, hanem mulaszthatlan kedves kötelesség is, hogy 1-ször. Összes egyházaink a türelmi parancs százados emlékünnepét a reformationak az évi emlékünnepén kegyeletesen és ünnepélyesen megüljék s megemlékezzenek arról: miszerint kegyes és hithű elődeink a súlyos megpróbáltatás nehéz éveiben, a kétszázadra kiható véres üldözések daczára törhetlen hitbuzgóságot világoltattak; a lelkiismereti és önkormányzati szabadság mellett tántoríthatlan ragaszkodás és kitartással harczoltak; az ev. egyház szeretetében és megőrzésében rendületlen hűséget, önmegtagadó feláldozást és önzetlen áldozatkészséget tanúsítottak s az örök élet üdvének vezércsillagát követve, az elejökbe tűzött czélt nagy állhatatossággal futották meg, nézvén a hit fejedelmére és elvégezőjére a Krisztusra, ki az előtte való öröm helyett keresztet szenvedett és Istennek jobbjára ült. 2-szor. Mennyiben templomaink egyik része a türelmi parancs előtti években építtetett, másik nagyobb része pedig a türelmi parancs utáni korszakban emeltetett Isten dicsőségére, minden ily egvház templomépítésének százados emlékünnepét lélekemelő ünnepélyességgel megtartsa, ezen ünnepélyhez előre készüljön s intézkedéseket tegyen, miszerint az ne csak szellemi tápot, lelki épületet nyújtson a híveknek, hanem közgyüjtés által eszközölt alapítvány, vagy valamely közhasznú épület emelése, vagy a meglevő épületek és intézetek teljes kijavítása és jobb karba hozatala által tegye az utódokra nézve is örökké emlékezetessé, mint ez Nyíregyházán már eddig történt, hol az 1884-ben megülendő templomi százados emlékünnep megörökítésére már mult évben 4000 frtot meghaladó gyűjtés eszközöltetett s fog folytatatni azután is azon czélból, hogy így az emlékünnep Isten dicsőségére, az egyház javára és a hívek lelki örömére méltóan megszentelhető legyen. — Remélem, um. és ft. egyházkerületi gyűlés! hogy e szerény figyelmeztetésem által oly húrt pendítettem meg, melynek zengő hangjai a mélyen tisztelt képviselők szivét is kellemesen érinték, épen azért alázatos kérelmem oda járul: hogy a nm. és ft. kerületi gyűlés e javaslatomat helyeselve elfogadni, jóváhagyni s a gyülekezeteknek foganatosítás végett figyelmébe ajánlani már most jegyzőkönyvileg is méltóztassék, hogy így a százados emlékünnep megtartásából üdv, áldás és jólét háromoljou egyházaink, felsőbb tanintézeteink és népiskoláinkra. E felhívásomat előrebocsátva, hivatalos működésemről beszámolni s kerületi ügyeinkről jelentésemet beterjeszteni következőkben van szerencsém, u. m.: I. Püspöki egyházlátogatást végeztem f. é. juniushó 12-kétől 28-káig bezárólag a hegyaljai esperességnek mult évben hátramaradt részében, t. i. a nyíregyházi és miskolczi anyaszentegyházakban, amannak 6, ennek 4 osztályú gymnásiumában, a geszterédi, hugyaji és diósgyőri leányegyházakban, mely hivatalos utamban buzgó közreműkodésökkel támogattak Nyíregyházán: Lichtenstein József esp. felügyelő, Radványi Pál tokaji felügyelő, Materny János szánthói lelkész és alesperes és Zelenka Pál miskolczi lelkész és ker. jegyző; Miskolczon: Bartholomaeidesz János főesperes, Lichtenstein József esp. felügyelő és Farbaky József nyíregyházi lelkész és ker. jegyző urak, kik kegyes gyámolításuk és kitartó protestáns buzgalmukért fogadják őszinte hálámat és köszönetemet. Hivatalos eljárásomról örömmel jelenthetem: és pedig A) A nyíregyházi egyházra vonatkozólag: a) Hogy a nagy közönségnél, a nép zöménél a hitbuzgóság, istenfélelem és egyházszeretet nem hiányzik s ennél fogva bizton várható, miszerint ezen tulajdonok világoltatása, megőrzése és a vallásos erkölcsi élet kellő ápolása mellett, az egyház szellemi és anyagi jóléte jövőben is előmenetelnek fog örvendeni. k) Hogy az egyház lelkészei, kik a sok hivatalos teendők által fölötte igénybe vannak véve, a vallás-erkölcsi élet és közjólét emelésén híven fáradoznak, a felügyelő, gondnok és pénztárnok kötelességök teljesítésében lelkiismeretes buzgósággal forgolódnak, különösen pedig Barzó János gondnok fejt ki nemes erélyt az egyházi hátrálékok és kivetések pontos behajtásában; a presbyteriumról ellenben,