Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1877. augusztus

— 7 — egyházaink és iskoláink előmenetelén hűségesen fáradoznak s azoknak felvirágzását nem csak közre­működésük, hanem áldozataik által is eszközlik. 4) Hogy a nevelés és oktatás terén helyes tanmódszer és lelkiismeretes szorgalom által következő tanítók tüntették ki magukat, u. m.: Hajtmanszky Lajos szántói tanító, ki 32 ág. hitv. nö­vendék mellett, 50 idegen hitfelekezetű gyermeket oktatott s még is mind en tekintetben kitűnő vizsgát adott; Fidler Sándor tályai, Szászy Kálmán arnóti, Sturmann Andor ózdi és ifj. Rimler Károly nagy­váradi tanítók s hogy alapos iskoláinkban a tanítás, nyilvános bizonysága az, miszerint kielégítő taní­tás mellett is szivesen adják más hitfelekezetűek iskoláinkba, az izraeliták pedig legörömestebb küldik hozzánk gyermekeiket, minek azonban pár helyen azon hátránya volt, hogy a sokaság miatt csekélyebb mérvben volt szemlélhető siker és előmenetel. Ezen örvendetes tények ellenében azonban azon nem várt és szomorú tapasztalást is kellett tennem: a) Hogy Rőczey János fancsali lelkész oly vétkes hanyagságba merült, miszerint az egyház­látogatási könyvet el nem készítette, az egyháznak sem szellemi, sem anyagi jólétével nem gondol, a bold. Jób Ferencz által magtárúl 1859-ben felajánlott 14 köböl rozst elveszni engedte, minélfogva méltó lett volna, hogy hivatalától azonnal felfüggeszszem, tekintetbe véve azonban az esperességi elnökség kérelme folytán 64 éves korát és szerencsétlen családját, egy évi javulási időt engedtem neki ujabban kimenvén jövő évben személyesen az egyház megvizsgálására. b) Hogy Palásty Gábor hernád-vécsei lelkész öt évi ott működése idejéből nem tudott fel­mutatni egy kidolgozott prédikácziót sem, az egyház szellemi és anyagi jólétével nem gondolva él, az iskolát elhanyagolja, minélfogva jövőre prédikácziói beküldésére utasíttatott s ha egy év lefolyása alatt minden tekintetben teljes javulást nem tüntet fel, az esperességi elnökség által elmozdítás végett consistorium elé állítandónak kimondatott. c) Hogy míg a tanítók, — az egy s.-kazai Hajtó János kivételével, kinek képtelensége be­bizonyulván, elmenetelre utasíttatott, — mindenhol legalább kielégítő eredményt mutattak fel, addig a lelkésztanítók — a nagy-váradi Rimlert kivéve — igen csekély eredményt mutattak fel, Kölesén épen úgy elhanyagolt az iskola, mint IJernád-Vécsen, Csanálos, Tokaj és N.-Károlyban pedig igen közép­szerű volt a vizsga s mi legfeltűnőbb, épen a vallástanítás volt a lelkésztanítóknál a leggyengébb. d) Hogy a tőke és magtár-kezelés több helyen hiányosnak találtatott, a biztosításra kellő gond nem fordíttatott. e) Hogy az anyakönyvek vezetésében több hibák fedeztettek fel, a vasárnapi délelőtti isten­tiszteletnél pedig az éneklés néhány helyen csak felületes kelléknek vétetett s az egész egy-két vers eléneklésével végeztetett. Ezen hibák és hiányok orvoslása tekintetében kellő utasitásokkal láttam el nem csak az egyházakat, hanem felkértem az esp. gyűlést is: miszerint az egyházak és iskolák fölött szigorúan őr­ködjék s a szükséges intézkedéseket ne csak a rend és pontosság érdekében tegye meg, hanem azt is eszközölje: hogy a távoli egyházak a főesperes vagy esperességi elnökség által minden öt év lefolyta alatt meglátogatassanak és felülvizsgáltassanak. Ezek azon tények, melyeket a nm. és ft. kerületi gyűlésnek bejelenteni az egyházlátogatás alkalmából szükségesnek tartottam s ebből látható: hogy a can. visitatió igen üdvös és fölötte szükséges egyházainkra nézve s kívánatos volna, hogy az legalább is minden 10 év lefolyta után ismételtessék. III. Köztudomásra hozom: 1) Hogy a m. é. kerületi gyűlés óta segédlelkészekűl következőket szenteltem fel, u. m.: Chotvács Gyula pozsonyi hitjelöltet Süvetére; Placskó István eperjesi hitjelöltet Uj-Vásárra; Cserneczky Gyula eperjesi hitjelöltet Nyíregyházára és Droppa Cyril eperjesi hitjelöltet Kapi-Németfaluba. 2) Hogy legkegyelmesb kir. fölmentvényt a vérrokonság és sógorság tilos foka alól ^jegyes­párnak eszközöltem ki, és pedig 10 párnak 160 frt díjfizetés mellett, mely összeg közvetlen a kerületi nyugdíjintézetnek szolgáltatott be, 7-nek pedig díjmentesen; ezenkívül pedig a nm. vallás és közoktatás­ügyi ministeriumhoz és egyetemes tanügyi bizottsághoz 32 folyamodványt intéztem, melyek közül többnek kedvező eredménye lett. 3) Hogy a jolsvai kerületi gyűlés jegyzőkönyvének VlII-dik pontja 2-dik végzési számának felhatalmazása folytán rendes tanítói oklevéllel következő volt nyíregyházi s már tettleg tanítói hivatalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom