Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1874. július

9 Szepes-Iglón. hol az egyház a város részéről 2829 frt évi készpénz, 195 bécsi öl tűzifa s e fölött épületfa segélyben részesült, egyesektől pedig az árva-alapra 20, a takarékpénztártól 35 frt gyámolí­tást nyert; Szepes-Olasziban, hol toronyépítésre 600 frt gyűjtetett; Szepes-Szombatban, hol az egy­házat a takarékpénztár 100 frt kegyadományban részesíté; Topporczon, hol az anya és leánygyüleke­zetek hívei a kerületi nyugdíjintézet tőkéjét 17 frt 35 krral, a XIII városi özvegy-árvaintézetet szinte 17 frt 35 krral segélyezék; Rozsnyón, hol dr. Pósch József gyógyszerész az egyházra 10, özv. Szon­tagh Kálmánné Pozsonyból 20, a toronytőkére 20, Ragályi Pálné rk. nő az ev. ispotályra 10 frtot ajándékozott; Hosszúszón, hol Radvánszky Károly felügyelő az ardói leányegyház tanítójának fizetése javítására évenként 10 frtot ajánlott fel s taneszközök beszerzésére 20 frt alapítványt tett; Markuskán, hol Ludik Mária özv. földmívesnő 42 frt értékű keresztelő medenczével örvendeztette meg a leány­egyházat; Margonyán, hol Dessewff'y Kálmán úr az egyházat 60 frt értékű oltár, keresztelő, szószék és kehely terítővel örvendezteté meg; Pazdicson , hol özv. Laudun Jánosné 20 írttal emlékezett meg az egyházról; Szánthón. hol báró Beust Ödön felügyelő úr az eperjesi hittanintézet feltartására 12 frt 60 kr évi ajánlatra kötelezé magát, Tetelbaum Manó izraelita pedig az egyházat 10 frt kegyadomány­ban részesíté; Nyíregyházán, hol Czobuch Mátyás-özvegye a templomot 160 frt értékű oltári és szó­széki fehér selyemterítővel diszíté fel, más 51 egyesek pedig vallás különbség nélkül részint készpénz­fizetés, részint részvényeik átengedése által a gymnasiumi épület megvásárlásához 1526 frtnyi összeg­gel járultak ; Eperjesen, hol a collégiumot a takarékpénztár 25 frttal segélyezé; Rozsnyón, hol a taka­rékpénztár a főtanodai pénztár számára 50 frtot szavazott meg. Szontagh Miksa úr pedig a convictus felsegélésére 10 frtot adományozott; Rima-Szombatban, hol a gymnasium felépítésére 2150 frt gyűlt be, melyek között Dapsy Vilmos hétszemélynök úr 500 frt áldozata foglal első helyet; Nagy-Rőczén, hol az állandó évi járúlékok 488 frt évi átalánynyal szaporodtak, kisebb adományokból pedig 1532 frt gyűlt be. Forró köszönetet s őszinte hálát mondok úgy az alapítók mint kegyes adakozóknak s kívá­nom mindazoknak, kik Isten dicsőségére, egyházaink gyámolítására és nevelésünk szent ügyének oltárára szíves adományokkal járúltak, hogy a mindenható kedvezzen atyailag életöknek. áldás és jólét közepett nyújtsa hosszúra becses életök fonalát s élvezzenek családaik körében teljes boldogságot, az örök élet álmára szenderültek pedig nyerjenek menyei üdvöt s végetlen örömöt az ég dicső hajlékiban. IX.) Említésre méltó mozzanatok még: hogy Nyíregyháza a halotti harangozások és halotti kocsi jövedelméből elkölthetlen egyházi alapítványt létesített, mely már 4000 frtra rúg s czélja idővel az egyházi adókivetést pótolni; hogy ugyanott az egyház a szegény gyemekek között, 472 darab könyvet osztott ki, 55 gyermeket látott el csizmával, két szorgalmas tanyai tanítót jutalmazott 50 — 50 frttal, két városi tanítónak pedig a pesti 2-dik egyetemes tanító gyűlésre 30 — 30 frt uti költséget szavazott meg; hogy ugyanott a magyar istentisztelet állandósíttatott s ennél fogva már minden vasár­nap délelőtt rendes magyar istentisztelet tartatik ; hogy Nagy-Rőczén az év folytán a magyar isten­tisztelet behozatott s az a három sátoros-ünnep második napján és augustushó első vasárnapján ren­desen megtartatni közgytílésileg elhatároztatott; hogy Czékus Mihály rozlozsnyai felügyelő ötven éves örömünnepe mult év september 29-kén díszesen megtartatott s Lojko Dániel tiszolczí tanító szinte mult év őszén tartá 50 éves tanítói jubileumát; hogy a mult évi cholera következtében többel mint egy harmaddal haladják meg a halálesetek a szülöttek számát. X.) Tűzkárelleni biztosítási felemelések, az eperjesi tót egyházban 400 frttal, a rozsnyói egy­házban a 10,810 frton felül 9,548 frttal történtek s a gömöri esperességnek dobsinai, rozlozsnya­gacsalki, jolsva-taploczai, síivetei, nagyrőczei, veszverési, r.-bisztrói, hosszúréti, restéri és s.-gömöri egyházaiban szinte valódi értékükben biztosíttattak az egyházi épületek, nemkülönben a kishonti espe­rességben Kraszkó és Lukovistye már biztosította, F.-Pokorágy jövő septemberben biztosítani igérte, ellenben Alsó-Szkálnok és Tót-Hegymeg épületeiket biztosítani vonakodnak. XI.) Irodalmi munkásság által tüntették ki magukat: Kalchbrenner Károly föesperes, ki „Icones hymenomycetum Hungáriáé" czímű müvének 2-dik füzetét adta ki. Sztehlo János föesperes, ki húsvéti beszédét nyomatta ki a kerületi képezde javára. Emericzy Dávid felkai lelkész, ki magyarnyelvtana 2-dik kötetét bocsátotta sajtó alá, mely a miskolczi ref. gymnasium és kassai reáltanodában tankönyvül már tettleg elfogadtatott. Klein Ernő bártfai lelkész, ki Magyarország történelmének 3-dik kötetét adta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom