Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1872. július

Mely alkalommal: I. (Kr.) A kerületi gyűlés napját megelőző julius 24-kén délutáni öt órakor Farbaky József pazdicsi lelkész és kerületi egyházi jegyző alkalmi szónoklata mellett, a szokásos gyámintézeti offer­toriummal egybekötött gyámintézeti isteni tisztelet, utána pedig Zsedényi Ede egyházkerületi fel­ügyelő és C z é k u s István superintendens urak elnöklete mellett, a gyűlés főtárgyaiban tájékoztató előkészítő tanácskozmány tartatott; — a gyűlés napja reggelén pedig, alkalmi karének előbocsátásá­val, Bartholomaeidesz János főesperes és helybeli lelkész buzgó imában a közgyűlés tanácskozására és működésére a mindenható atya segélyeért és szent lelke gyámolításaért fohászkodott. — Erre II. (Kr.) Zsedényi Ede, egyházkerületi felügyelő úr megnyitván a gyűlést, nemes lelkese­déstől áthatott beszédében a protestáns egyház híveit figyelmeztette arra, hogy a kornak szellemi áramlatában, az erkölcsi és értelmi súly szakadatlan öregbítésének folytonos munkája határoz ezen egy­ház léte vagy nem léte fölött, miért is helyrehozhatlau a kár, mely érni fogja, ha a drága időt hasz­nálatlanul hagyjuk fejünk fölött elhaladni. Mert feltartóztathatlan az idő, ugy rendes folyamában mint koronkénti rohamában, és a mi súlytalan, azt magával elsepri hogy megsemmisítse, ellenben annak mi sűlylyal bír, miben van ellenállási erő és élet, alakulásra tért enged. A mely egyház tehát a művelő­dés kellékeit haladási folyamába felvenni nem tudja, az bizonyosan veszve van; e czél pedig egyedül népünk jó nevelése által érhető el, melynek biztos alapja józan belátással, kitartó szorgalommal és gyakorlati helyes tapintattal vezetett népiskolákban van letéve, melyeknek vezetésére helyesen képzett és szakavatott néptanítók, ezeknek képeztetésére pedig — ha protestáns egyházunk szel­lemét fenntartani akarjuk. — oly néptan ítóképezdék kívántatnak, melyekben egyházunk szük­ségletei és érdekei is meleg ápolást találjanak. — Egyházkerületünknek itt Nyíregyházán egy képezdeje van, de ez is oly kevés részvétnek és pártolásnak örül, hogy léte vagy nem létének kérdése minden évben újból felmerül, s ez továbbra is így nem maradhatván, ezen képezdére nézve elvégre tisztába kell jönnünk magunkkal, nem feledve azt. hogy erkölcs-vallási kötelességünk szerint, egyházunk legszentebb érdeke, — a népnevelés emelésére szánt intézetek fenntartása őrkato­náinak kell lennünk. Aztán a kerületi tanító képezde tárgyában kiküldött bizottságnak az egyházke­rületi gyűlés eleibe terjesztendő munkálatát, a gyűlés kiváló figyelmébe és pártolásába ajánlván, szóló felügyelő úr kijelenté, hogy azon esetben, ha kerületi önálló képezde fenntartása határoztatnék el, maga részéről annak szükségletei fedezésére, mint eddig, ugy a legközelebbi évre is 4000 írt. felaján-. lani kész ; továbbá a kislomniczi elaggott lelkész Wünschendorfer János felsegélésére 200 frtot ajánlott s azonfelül még 500 frtot bocsátott az egyházkerület rendelkezésére, hogy abból protestáns autonom tanodáinkban műkedő tíz legérdemesebb tanító jutalmaztassák oly módon, hogy a jutalmat 50 írtjával főtisztelendő superintendens úr, az esperességek ajánlata folytán october l-jén, a gömöri és tátraaljai esperességekben két-két. a többi esperességekben pedig egy-egy tanítónak osjzsza ki; a felajánlott s. készpénzben már eddig is a rozsnyói takarékpénztárban elhelyezett 1700 frtnyi összeg pedig addig is mig rendeltetésének megfelelőleg kiadatnék, a nyugdíjintézetnek kamatozzék. Azonkivül szóló felügyelő úr a poprádi egyháznak, temploma helyreállítására 800 frtot már is kifizetett. Végre még egyszer visszatérvén néptanítóink sanyarú helyzetére, reményét fejezé ki, hogy példáján buzdulva mások is igyekezni fognak a nevelésügy emeléséhez áldozatkész lélekkel járulni, oda működvén, hogy népis­koláink saját egyházunk hatóságától soha el ne szakaszthassanak, mert ez protestáns életünk virágát hervasztó közönbösségnek volna szomorú jele. Felügyelő úr meleg, lelkes szavai a gyűlés osztatlan tetszésével, a népne­velés szent ügye körül tanúsított folytonos buzgalma és érdekében felajánlott nagy­lelkű kegyadományai mélyen érzett őszinte hálájával találkoztak, melynek jegyző­könyvünk is ezennel kifejezést ád; az esperességi elnökségek pedig oda utasíttat­nak, hogy esperességenként három, a gömöri és tatraaljai esperességekből hat-hat jutalomra érdemes néptanítót f. é. september 15-ig superintendens úrnak terjesz­szenek be. III. (Fb.) Superintendens úr, az egyházkerületnek szép számmal egybegyűlt képviselőit szí­vélyesen üdvözölvén, évi jelentését, következőleg adta elő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom