Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1871. június

ereje gyógyíthatatlan bajnak súlya alatt megtört, csak szent hivatalának élt. — Azért, midőn áldásos hatásban gazdag tevékenysége köréből igen korán szólította ki az isteni gondviselésnek megfoghatatlan tanácsa, az egyházkerületnek benne helyezett büszkesége méltó fájdalommá változott s gyűlésünk csak árva vigasztalását találja abban, ha annyi jelességnek emlékét jegyzökönyve lapjain is megörökíti, méltóbb háláját helyezvén abba, hogy kegyeletes viszaeralckezésben híven megörzendi érdemeinek oltárára állított képét annak, ki egyházkerületünknek törhetlen hűségben felejthetetlen fópásztora volt IV. (Kr.) Felügyelő úr a megürült superintendensi hivatal betöltése iránt követett eljárásáról, egyházrendezésünk 170 §. szerint számolván, előterjesztette, hogy a föesperesi hivatal folytonos vitelében legidösb íöesperest Czékus István gömöri föesperest a superintendensi teendőkkel megbízván, az 1870-ik évi oct. 8-kári ugy rendelte el a kijelelési szavazást, hogy az egyházak törvényes alakban kiállított szavazataikat lepecsételve f. é. jan. l-ig küldjék be, melyek szerint, miután jan. 15-kén Miskolczon választmányilag felbontattak és számbavétettek, Czékus István, gömöri főesperes és rozsnyói lelkész 120, Bar tholomaúdesz János, hegyaljai főesperes és nyíregyházi lelkész 87, Sztehlo János VI. sz. k. városi főesperes és eperjesi lelkész G8 szavazattal tűzettek ki végleges megválasztásra úgy, hogy arra a szavazatok marczius 15-ig küldessenek be. Ez megtörténvén f. é. marczius 26-kán Miskolczon kis gyűlést tartott, mely a szavazatokat felbontsa és számba vegye, oly kikötéssel, hogy ha a jelöltek egyike sem nyerne átalános többséget, az az 73 szavazatot, a legtöbb szavazatot nyert két jelölt új választásra tűzessék ki. A beküldött, felbontott és számba vett 143 szavazat szerint Czékus István 02, Bartholomseidesz János 41, Sztehlo János 10 szavazatot nyert. — Ezen gyűlés jegyzökönyve felolvastatván, elnöklő felügyelő úr a lepecsételt szavazatcsomót bemutatván, kérdést intézett a gyűléshez, kívánja-e ezen szavazatokat újonnan összeszámítani vagy bele nyugszik a kis gyűlés összeszámításába? Mire a gyűlés, a kisgyűlésileg hitelesített összeszámítást mint véglegest elfogadván, elnöklő ker. felügyelő úr, a 92 szavazatot nyert Czékus Istvánt, rozsnyói lelkészt és gömöri föesperest, ezen tiszai egyházkerület törvényesen megválasztott superintendensének hirdette ki, egyszersmind az csperességi felügyelő és föesimres urakat a végett küldte ki, hogy báró Pronay Gábor egyetemes felügyelő úr ö nagyméltóságát, ki egyházkerületünket megjelenésével megtisztelte, mind a megválasztott, mind a felavatásra szívélyesen megjelent főtisztelendő Karsay Sándor dunántúli superintendens urakat a ker. gyűlés nevében a felesketés és beiktatás eszközlésére hívnák meg. Felügyelő úrnak, a megürült superintendensi hivatalnak mind ideiglenes, mind választás általi betöltésére tett intézkedései közhelyesléssel fogadtattak. V. (Fb.) Erre a küldöttségileg meghívottak a gyűlés körében megjelenvén, minek utána a felavatandó superintendens úr, Szalagyi Mihály tátraaljai főesperes kezéből az úrnak szent vacsoráját felvette volna, a felavató superintendens főtisztelendő Karsay Sándor úr lépett Bartholomaúdesz János hegyaljai és Sztehlo János VI sz. kir. városi föesperesek kíséretében az oltárhoz, s kenetteljes, szivböl szívhez szóló beszédben kifejtve a föpásztori hivatal fontosságát és feladatát, a felavatandó superintendens úrat, a hivatalos eskü letételére hívta fel, melyet is ez, balját a Bibliára téve, a gyűlés áldásfohászai között elmondván, a felavató superintendens úr által, az esperesi kar közreműködése s a szent lélek segítségül hívása mellett, az ös apostoli egyház szokása szerint kezeknek fejére tevése által föpásztori hivatalába ünnepélyesen beiktattatott. Erre az immár felszentelt főpásztor lépett oltárhoz, s minekutána u j hivatalához istennek segedelmét buzgó imában kérte volna ki, a gyülekezetre föpásztori áldását adta. Ezután a megkezdett gyűlést folytatva, kerületi felügyelő úr mind a felavató superintendens urat, mind uj elnöktársát meleg szavakkal üdvözlé, ki a pillanat fontosságától áthatott beszédben az egyházkerületnek benne öszpontosult bizalmaért szives köszönetet mondván, beható velős cszmemenettel fejté ki azon fö irányelveket, melyeket töpásztori hivatalának gyakorlására nézve maga eleibe tűzött s az esperességek és egyházak vállvetett közreműködését és támogatását kikérvén, magát az egyhákerület bizalmába és szeretetébe ajánlá. A gyűlés, magasztosult örömérzettel üdvözlé a közbizodalom kifolyásából a föpásztori diszes hivatalra emelt püspökét, s ezen egyházkerület kebelében évek hosszú során át szerzett kiváló érdemeit, tapasztalt erélyét és apostoli buzgalmát jövő áldásos működésének biztos zálogául vévén, reá és szent hivatalára a mindenhatónak oltalmát és áldását esdé le; a felavató superintendens úrnak pedig lélekemelő közreműködéséért,