Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1870. július

— 26 — melyben kinyilatkoztatja, hogy a kérelmet jelenleg nem tartja időszerűnek azon oknál fogva, mert a határőrvidék Magyarországhoz tartozó részének a katonai kormányzat aluli felmentése és tényleges visszakebelezése nem sokára be fogván következni, a szóban forgó egyházak alkotmányos rendezésének akadálya nem lesz. Ezzel kapcsolatban olvastatott Bedekovics horvátországi minister ő nagyméltóságának Budán 1870 febr. l-jén 3780 sz. a. kelt s egyetemes felügyelő úrnak ugyan e tárgyban adott válasza, mely szerint a közös hadügyministeriumot megkereste az iránt, hogy a fennhivatolt vallási pátenst hatályon kívül helyező legfelsőbb elhatározás a határőrvidéken is hirdettessék ki, s reversálisok követelése a vegyes házasságoknál betiltassék; a kérelemnek azon részét pedig, miszerint a korvát-szlavon országi evang. egyházak esperességekké alakulva a magyarországi egyházi hatóságokkal jöjjenek érintkezésbe, a horvátországi bánnak, a prot. egyház ügyeinek ott folyamatban lévő rendezésénél, figyelmébe ajánlotta. Egyházkerületünk e ministeri válaszokat tudomásul vévén, az egyetemes gyűlésre menendő követeit oda utasítja, hogy a mennyiben még meg nem történt volna, ezen ügy ohajtott elintézésének befejezését, az illető úton tovább is szorgalmazzák. LIV. (Fb.) Ugyanazon jk. 6-ik pontjánál olvastatott a birodalmi közös hadügyministernek Bécsben 1870 január 22-kén kelt s a nm. vallás és közoktatási m. k. ministeriumhoz intézett átirata, melyben kijelenti, miszerint egyházegyetemünk azon kérelme, hogy a protestáns katonák vallásos meggyőződésükbe ütköző egyházi szertartásokra ne kényszerítessenek, azon okból nem teljesíttetik, mivel a jelenleg fennálló és átalános érvényű katonai szabványok (reglements) ily egyoldalú és részletes változtatást nem engednek. Evangyélmi egyházunk ezen régi, súlyos sérelme, melynél fogva katonáskodó hitsorsosaink hitbeli meggyőződése és vallásos érzelme, túlhajtott katonai fegyelem merevségének dobatik áldozatul, ily hideg üresen visszautasíttatván, egyházkerületünk , hivatkozással törvényesen szentesített vallási jogainkra, melyek a katonát csak úgy illetik meg, mint más honpolgárt és hivatkozással annak bizonyosságára , hogy ily üres külalakhoz kötött, de a lelkiösméretet sértő kényszer, távol attól hogy a katonát harczképzettebbé tenné, vagy áldozatkészségét fokozná, inkább keserűen és leverőleg hat önérzetére és lelkületére, — némán nem nézheti, hogy mérvadó helyről a sérelem további folytatása ki van mondva, s ily eljárás ellenében ünnepélyesen tiltakozik, annál inkább, mert a katonaságnak nem lehet feladata a rom. kath. cultus fényét emelni. Miután azonban az eddigi szomorú tapasztalás után meg van győződve, hogy a magas birodalmi közös hadiigyministeriumnál tett minden újabb lépés sikeretlen volna, az egyetemes gyűlésre menendő követeit ott azon indítvány tételére utasítja, hogy egyetemünk ezen sérelmes ügynek orvosoltatását az országgyűlés képviselői házánál kérelmezze. LV. (Kr.) Ugyanazon gyűlés jk. 8-ik pontjánál olvastatott az egyetemes gyűlés által kiküldött bizottságnak a hitfelekezeti iskoláknak községiekké átváltoztatása tárgyában kidolgozott, s külön kinyomatban lehető észrevételek tételére kiosztott véleménye. Mely egyházkerületünk vallott elveivel és gyakorlatával megegyezvén, az esperességek egyhangú szavazatával szabályozónak ösmertetett el, az ellenőrködéssel az esperességi elnökségek bízatván meg. LVI. (Sch.) Ugyanazon jk. 19-ik pontjánál egy önálló, tökéletesen felszerelt théologiai akadémia felállíttatását és az Ácsán 1869 jul. 6-kán készített hittani tantervet illetőleg, az esperességek nyilatkozatainak meghallgatása után, abban állapodott meg gyűlésünk, hogy Miután a pesti országos egyetem rendezése tárgyában a nm. vallás és közoktatási m. k. ministerium által a képviselőház eleibe terjesztett törvényjavaslat szerint, a két protestáns hitfelekezet érdekeit is kielégítő théologiai facultasnak a pesti egyetemnél való felállíttatása kilátásba vau helyezve: egy önálló és saját erőink igénybe vételével felállítandó théologiai akadémiának terve, a törvényhozás elhatározásáig függőben maradjon.