Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1870. július

7 v f y y? S ť / — 6 — Az átirat tartalma szerint, a tábori lelkészek létszámainak nagyobb mérvű leszállítása mellett, a katonaság az illető egyház lelki gondozása alól ki nem vonatván, annak szüksége állott be, hogy a nagyobb őrségekkel ellátott állomásokon tábori papok helyett, e tisztet a polgári papság egész terjedelmében elvállalja, s az anyakönyvi kivonatokat is, ne mint eddig esetről esetre terjeszsze be, hanem külön katonai anyakönyvet hozzon be s illetőleg folytasson, igértetvén. hogy habár a fennálló szabály szerint a polgári papság a katonai lelki segédgondozást díj nélkül tartozik teljesíteni, a birodalmi hadügyministerium még sem fog idegenkedni attól, hogy a katonai lelki godozás körűi szerzett kiváló érdemeket, megfelelő díjak oda ítélése által jutalmazza, csak hogy ezek megszabhatása tekintetéből mindenkor a teljesített szolgálatokról szóló kimutatás az érdelclett hadállomási parancsnokság részéről megerősítetten leszen előterjesztendő. Egyházkerületünk, a mint egy részről a katonaság lelki ellátására hivatott lelkészeket oda utasítja, hogy a módosított díjazási gyakorlat miatt e szolgálatát meg nem tagadván, főbb állomási helyeken a katonai anyakönyvek vitelét is a kivánt módon eszközölje, úgy más részről jogos igényt képez, ha lelkészei számára ilynemű szolgálatok érdemlett díjázását ugyanazon forrásból várja, melyből a tábori papság ellátása foly, jogosítottnak találván azon kivánatát is, hogy a tábori papság újjá szervezése mellett, a kath. tábori lelkészek arányában prot. tábori lelkészek is alkalmaztassanak. Superintendens úr pedig megbízatik, hogy az említett ministeri rendeletet egész terjedelmében az egyházaknak és lelkészeknek kihirdetvén, utóbbiakat az abban foglalt teendők végzésére kötelezze, az anyaegyházakat utasítsa hogy a kellő katonai anynakönyvek megszerzésében a lelkészeknek segédkezet nyújtsanak, a jelen intézkedésről a magas ministeriumot értesítse és egyszersmind oly lelkészek számára, kiket a körülmények több teher felvállalására kényszerítenek, méltányos díjfizetést ezsközölni iparkodjék. VI. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. k. ministeriumnak Budán 1870 junius 18-kán 9747 sz. a. hivatkozással a m. k. honvédelmi minister f. é. april 30-ról 12,270 sz. alattii feljelentése folytán kelt intézménye, mely szerint, több vagyontalan honvéd díj nélküli eltemettetése megtagadtatván, superintendens úr felkéretik, hogy ily elhalt vagyontalan honvédek díj nélküli eltemettetése iránt önhatóságilag kellőleg intézkedjék. Miután a honvédintézmény iránt minden honfinak meleg rokonszenvvel viseltetni kell, gyűlésünk fel sem teheti, hogy egyházkerületünk valamely papja ily szolgálatát megtagadta volna; egyébiránt lelkészeit a kért szolgálatra a résztvevő humanitás szempontjából is határozatikig kötelezi, miről a magas vallás és közoktatási ministeriumot superintendens úr értesíteni fogja. VII. (Kr.) Hírlapi tudósítások után s a nm. vallás és közokt. ni. k. ministerium utján vett értesítés szerint országos tudomásu dolog, hogy a nm. vallás és közoktatásügyi minister, az országgyűlés eleibe, a magyarhoni középtanodák ujjá szervezésére vonatkozó oly törvényjavaslatot terjesztett, melyet nem csak a hazai tanintézetek által hangsúlyozott és hivatalos úton fel is terjesztett és okada. tolt vélemény egyhangúlag elítélt, de külföldi szakavatottak nézete sem helyesel, miután az algymnasiumi osztáylok szervezésében oly vegytiletes terv szerint indúl, mely sem reáltanodai sem gymnasiumi alapelvnek nem felel meg, az úgynevezett felgymnasiumra nézve pedig oly unicum, mely rövid két évre szabott tanfolyamba a gymnasiumi tanulmányoknak, ily rövid idő alatt seni kellőleg be nem fejezhető, sem helyesen fel nem dolgozható csaknem összeségét szorítja, — s teljesen tévesztett a gymnasiumi tanfolyamon túl terjedő lyceumi, három ágazatu rendszerében, mely röviden jellemezve nem egyéb, mint gymnasiumnak akadémiával való szerencsétlen összeházasítása. A terv tüzetes megbírálása a felterjesztett véleményadások, a sajtó s majdan a törvényhozási tárgyalások feladata, itt csak leginkább szembetűnő hiányai és hátrányai jöhetvén szóba, mindenek előtt fel sem tehetjük, hogy a tervezett rendszerben az algymnasiumi négy osztályon túl, meddő két felgymnasiumi osztályban képzett 15—16 éves tanúló, akár képességének kellő megítélésében, akár tudományos ösmercteiben, akár hajlamának tudatában már oly biztos és határozott legyen, hogy későbbi, tán keserű csalodások nélkül már is megfelelő szakpályát választhasson: ránk nézve még aggasztóbb annak tudata, hogy a terv teljes kivitele a rni körülményeinkben, nemcsak a nagyszámú tanári erők ellőállithatása, de még