Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1869. szeptember

• A/ x — 8 — tholikus apa vallását mindkét nembeli gyermek követé, — az 1848-tól 1868-ig r. kath. növel házasságra lépett protestáns apának mindkét nembeli gyermekei a protestáns vallásban neveltessenek, s ezen értelmezését a gyűlés a lelkészeknek is utasításul adja, só't egyöntetű eljárás eszközlésére, annak elfogadását az egyetemes gyűlésen is indítványozni fogja. XV. (J.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztériumnak Budán 1868 dec. 25-kén 1408 ein. sz. a. kelt leirata, mely mellett a vegyes házassági perekről szóló 1868:48 t. cz. és a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonyossága tárgyában hozott 1868: 53 t. cz. a kerületnek az 1868: 3 t. cz. 5-dik §-a értelmében megküldetik. Tudomásul vétetett. XVI. (J.) Említtetvén hogy a lelkészek őket érdeklő s olykor sürgős eljárást szorgalmazó törvényczikkekhez csak nagy nehézséggel, gyakran pedig csak igen későn juthatnak: Az esperességi elnökségek oda utasíttatnak, hogy a szükséges törvényczikkek gyors megszerezhetésében az illetőknek segédkezet nyújtsanak. XVII. (J.) Az eperjesi kerületi collegium f. é. jun. 22-kén tartott közgyűlése hivatalos jelentést tesz arról, hogy a lefolyt tanév felében, a Schranz János eltávozása által megürült theologiai harmadik tanszék ideiglenes betöltésére főt. superintendens úr helyeslésével Max Vilmos, felszentelt papot és uj-verbaszi gymnasiumi volt tanárt alkalmazta, s tekintettel arra, hogy a kerületi gyűlés ez évben csak september közepén tartatik, a liittani szakban pedig a tanítás már september elején megkezdendő, őt a kerület jóváhagyásának reményében, a megürült tanszék további ideiglenes ellátására is felkérte; miután pedig e hittani harmadik tanszék rendszeresítése, a hittani oktatás kellő ellátására mulhatlanul szükséges, egyszersmind kerületi javadalmazásának további folyóvá tételeért esedezik, s kijelelési jogánál fogva a megürült tanszék betöltéséré első helyen Max Vilmost, félévi működése után már ismert tanerőt, második helyen Lányi Gusztáv szarvasi gymnasiumi tanárt, harmadik helyen Stollmann Gusztáv belunyai segédlelkészt a kerület választásába ajánlja. A gyűlés az eperjesi collegiumnak, a hittani harmadik tanszék ideiglenes betöltésére vonatkozó eljárását helyeselvén s e tanszék végleges betöltését szükségesnek ösmervén, a kiírt választást foganatosította, melynek folytán hét esperesség Max Vilmos,—egy esperesség pedig Stollmann Gusztávra adván választó szavazatát, megválasztott tanárnak Max Vilmos mondatott ki. — Hogy pedig a kerületi elnökség a híványt kellő módon kiállíthassa, az eperjesi collegium oda utasíttatik, hogy Schranz János híványát hiteles alakban superintendens úrnak haladék nélkül küldje fel. Egyszersmind Max Vilmos kérelmére, Uj-Verbaszról történt átköltözködése 70 frtra felszámított költségeinek megtérítése, a kerületi segélypénztárra utalványoztatik. XVIII. (J.) Miután a népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868: 38 t. cz. mind a nemzetnél, mind különösen protestáns egyházunknál nagy érdekeltséget ébresztett: a kerületi gyűlés időszerűnek és szükségesnek találja, hogy a törvényhozási tényből folyó nézeteknek nyilvános kifejezést adjon annyival inkább, mert annak köztudomásra hozatala által, az illető egyházak eljárásának is irányt adni óhajt; miért is következőkben fejezi ki nézeteit s az egyes egyházaknak utasításul szolgálandó határozatait: 1.) Örömmel üdvözöljük a törvényhozás azon intézkedését, mely szerint magasztos kötelességei közé sorozta, a hazánkban mind ekkorráig oly kevés figyelemre méltatott népnevelési ügyről gondoskodni úgy, hogy azon nehézségek, melyeket a népnevelés terén századok óta egyedül érdeklődött hitfelekezetek, korlátoltabb anyagi körülményeik miatt legyőzni sok tekintetben nem valának képesek, egy országnak áldozatkészsége és hatalmas segélyzése által el fognak enyésztetni. 2.) Elismeréssel veszszük a törvényhozás méltányosságát, melylyel tiszteletben tartva az egyes hitfelekezetek szabad intézkedési jogát, megengedi, hogy a törvény által meghatározott kellékeknek megfelelve, az egyes felekezetek iskoláikat tovább is fenntarthassák. 3.) Ennélfogva óhajtjuk, hogy felekezeti iskoláink, mint egyházunkkal szoros kapcsolatban álló intézetek és ennek éltető forrása, a hol a körülmények és anyagi