Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1868. július
13 — felvenni nem lehetvén, e tantárgy rendszeresítése a képezde anyagi állapotának kedvezőbbre változtáig, felfüggesztetik. 8-szor. A nyíregyházi egyháznak nem levén kifogása az ellen, hogy a mult évi határozathoz képest a képezdei igazgató javára az egyáznál lévő két hold 200 frtért visszaszereztessék, a képezdei választmány megbizatott: miszerint a 2holdviszszavételét jövő év martius havában, midőn a bérlet lejár, tettleg eszközölje. 9-szer. Az ó-temetői kert ügyének a tanitó-képezde érdekében történt végleges elintézése tudomásul vétetett. 10-szer. A hegyaljai esperesség kérelmét illetőleg elvül kimondatott: hogyha bár a képezde mint felsőbb tanintézet közvetlen a kerület kormánya és felügyelete alatt áll, mind a mellett, miután az esperességben létezik, az esperesség tagja s ennek következtében tanárai, miután mint ilyenek az esperességi hatóság alá tartoznak, az esperességi gyűlésre meghívandók s ott tanácskozási joggal birnak, döntő szavazattal ellenben csak azon esetben lesznek felruházva, valamint kijelelő vagy választó szavazat adása magát az intézetet is csak azon esetben illeti, ha ezen joggal az esperesség által határozatilag ruháztatnak fel. XXVIII. (Kr.) Ugyan e tárgygyal kapcsolatban határoztatott: Hogy a tanodai évi zárjelentések mellett a tanárok élete és működéséről felterjesztetni szokott külön jelentések ezentúl a tanodai felügyelők altal szerkesztessenek s általok küldessenek meg Superintendens urnák. XXIX. (Z.) Superintendens úr magasztosult érzettel hozván köztudomásra: a hitbuzgó, de az isteni gondviselés által gyászosan sujtolt budaméri közbirtokos Ujházy József úr és neje Priesnicz Zsófia asszonyságnak családi nevök, különösen pedig egyetlen s örök életre szenderült József fiók neve és emléke megörökösitésére tett- eszme és tényben ineglepőleg nagy és meghatóan szép alapítványát, mely szerint az alapítók az eddig abosi anyához tartozott budaméri leányegyháznak anyaegyházzá alkotása czéljából a lelkészi és tanítói lakot saját költségükön már felépíttetvén — a lelkészi állomás biztosítására évi 600 frtot, a tanítóéra évi 300 frtot, az egyházi épületek fenntartására szinte évi 300 frtot adományoznak ezen összegeknek megfelelő s birtokukra betáblázandó tőkében s e fölött a lelkész és tanitó jövedelméül nagyobb menynyiségű föld és rét birtokot hasittatnak ki örök időkre. A kerület a kegyes alapitók ezen nemes tettét, mely az ősök áldozatkészségét eleveníti fel emlékünkben, az alapitvány nagyságának megfelelő különös méltánylat, elismerés és hálás érzettel fogadta; őket az engesztelődő indulat ezen legnemesebb áldozatáért áldólag üdvözlé s nekik hogy az áldozatkészségben megnyugvást, az emlék megszentesült s idők folytán tisztuló és sokasodó örömeiben vigasztalódást s az isteni gondviselés mindenható kegyelmébe vetett bizalomban dús és sokáig háboritlanul élvezhető kárpótlást találjanak, résztvevőleg kívánja; a sároszempléni esperesség elnökségét pedig felhívja: hogy az abosi és budaméri egyházak egymáshoz való eddigi viszonyának a jog és méltányosság alapján felbontását s az elváló szerződés megkötését gyorsan eszközölje s felhatalmazza nem különben a kerületi elnökséget arra: hogy a szerződésnek megerősitését végrehajtani sziveskedjék, — jelentése ez ügyben jövő kerületi gyűlésre elváratván. XXX. (P.) Ugyanazon jk. 30-dik pontjával összefiiggőleg olvastatott az 1868-dik jun. 15-kén Kakas-Lomniczon az 1867-dik évi kerületi számadásokat, Máday Károly superintendens és Schvarcz Károly urak ikerelnöklete alatt vizsgáló bizottmánynak jelentése, melyből kitűnik, hogy I.) A kerületi pénztár 1867-dik évi Bevétele 7,883 frt 787,. kr. Kiadása . . 7,785 „ 45'/, , „ volt, minél fogva a készpénzmaradvány 98 írt 337,» kr. 4
