Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1868. július

13 — felvenni nem lehetvén, e tantárgy rendszeresítése a képezde anyagi állapotának ked­vezőbbre változtáig, felfüggesztetik. 8-szor. A nyíregyházi egyháznak nem levén kifogása az ellen, hogy a mult évi határozathoz képest a képezdei igazgató javára az egyáznál lévő két hold 200 frtért visszaszereztessék, a képezdei választmány megbizatott: miszerint a 2holdvisz­szavételét jövő év martius havában, midőn a bérlet lejár, tettleg eszközölje. 9-szer. Az ó-temetői kert ügyének a tanitó-képezde érdekében történt vég­leges elintézése tudomásul vétetett. 10-szer. A hegyaljai esperesség kérelmét illetőleg elvül kimondatott: hogyha bár a képezde mint felsőbb tanintézet közvetlen a kerület kormánya és felügyelete alatt áll, mind a mellett, miután az esperességben létezik, az esperesség tagja s ennek következtében tanárai, miután mint ilyenek az esperességi hatóság alá tartoznak, az esperességi gyűlésre meghívandók s ott tanácskozási joggal birnak, döntő szavazattal ellenben csak azon esetben lesznek felruházva, valamint kijelelő vagy választó sza­vazat adása magát az intézetet is csak azon esetben illeti, ha ezen joggal az esperes­ség által határozatilag ruháztatnak fel. XXVIII. (Kr.) Ugyan e tárgygyal kapcsolatban határoztatott: Hogy a tanodai évi zárjelentések mellett a tanárok élete és működéséről felterjesztetni szokott külön jelentések ezentúl a tanodai felügyelők altal szerkesz­tessenek s általok küldessenek meg Superintendens urnák. XXIX. (Z.) Superintendens úr magasztosult érzettel hozván köztudomásra: a hitbuzgó, de az isteni gondviselés által gyászosan sujtolt budaméri közbirtokos Ujházy József úr és neje Priesnicz Zsófia asszonyságnak családi nevök, különösen pedig egyetlen s örök életre szenderült József fiók neve és emléke megörökösitésére tett- eszme és tényben ineglepőleg nagy és meghatóan szép alapítványát, mely szerint az alapítók az eddig abosi anyához tartozott budaméri leányegyháznak anyaegyházzá al­kotása czéljából a lelkészi és tanítói lakot saját költségükön már felépíttetvén — a lelkészi állomás biztosítására évi 600 frtot, a tanítóéra évi 300 frtot, az egyházi épületek fenntartására szinte évi 300 frtot adományoznak ezen összegeknek megfelelő s birtokukra betáblázandó tőkében s e fölött a lelkész és tanitó jövedelméül nagyobb menynyiségű föld és rét birtokot hasittatnak ki örök időkre. A kerület a kegyes alapitók ezen nemes tettét, mely az ősök áldozatkész­ségét eleveníti fel emlékünkben, az alapitvány nagyságának megfelelő különös mél­tánylat, elismerés és hálás érzettel fogadta; őket az engesztelődő indulat ezen leg­nemesebb áldozatáért áldólag üdvözlé s nekik hogy az áldozatkészségben megnyug­vást, az emlék megszentesült s idők folytán tisztuló és sokasodó örömeiben vigasz­talódást s az isteni gondviselés mindenható kegyelmébe vetett bizalomban dús és sokáig háboritlanul élvezhető kárpótlást találjanak, résztvevőleg kívánja; a sáros­zempléni esperesség elnökségét pedig felhívja: hogy az abosi és budaméri egyházak egymáshoz való eddigi viszonyának a jog és méltányosság alapján felbontását s az elváló szerződés megkötését gyorsan eszközölje s felhatalmazza nem különben a ke­rületi elnökséget arra: hogy a szerződésnek megerősitését végrehajtani sziveskedjék, — jelentése ez ügyben jövő kerületi gyűlésre elváratván. XXX. (P.) Ugyanazon jk. 30-dik pontjával összefiiggőleg olvastatott az 1868-dik jun. 15-kén Kakas-Lomniczon az 1867-dik évi kerületi számadásokat, Máday Károly superintendens és Schvarcz Károly urak ikerelnöklete alatt vizsgáló bizottmánynak jelentése, melyből kitűnik, hogy I.) A kerületi pénztár 1867-dik évi Bevétele 7,883 frt 787,. kr. Kiadása . . 7,785 „ 45'/, , „ volt, minél fogva a készpénzmaradvány 98 írt 337,» kr. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom