Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1867. szeptember

- 3 — VIII. A hegyaljai esperességböl. Sóhalmy Samu János, esp. felügyelő. Furmann János, miskolczi presbyter. Kraudy Antal, diósgy. felügyelő. Mayer Rezső, s.-arnóthi felügyelő. Teörök Sándor, miskolczi egyh. e's isk. felügyelő. Bencs László, \ Blahunka József, Jurányi Hugó, Kerekréty Miklós, Id. és ifj. Kovács Mihály. Krajcsovics Pál, Mathseidesz Gusztáv, Dr. Mesko Pál, Mesko Sámuel, Nádassy József, Nikelszky Sámuel, Nikelszky Mátyás. Sztruhár Károly. nyíregyházi presbyterek. i lelkészek Bartholomseidesz János, föesperes, ker.) jegyző és nyíregyházi Materny János, alesperes és szántói í Zelenka Pál, miskolczi j Bánhegyi István, nyíregyházi tanitó-képezdei igazgató. Kovács János. / . Weisz Vilmos, "-egyházitanárok. Lippay Endre, miskolczi algymnasiumi igazgató. Hajdú János, nyíregyházi káplán. Gdovin János,) Nagy Sámuel,' nyíregyházitanitók. Szénfy Gyula,! s ezeken kivül még számos egyházi és világi tagok. Mely alkalommal: I. (Br.) A szent léleknek segedelme ünnepélyes karének mellett s buzgó imában S z al agyi Mihály tátraalji föesperes által a kerületi gyűlés tanácskozására és működésére kikéretvén: Zsedényi Ede egyházkerületi felügyelő űr megnyitó beszédében mindenek előtt örömét nyilvánitá a protestáns egyházra virradt azon szebb kor fölött, melyben az, koronás királyunk s törvényes országgyűlésünktől törvényes állapotába való visszahelyeztetését biztosan várhatja. Azután történetünk alapján azon érdekes tényt emelte ki, miszerint Magyarország, alkotmányos harczaiban a protestáns egyházzal mindig karöltve járt s ennek ügye elannyira azonosítva van alkotmányos állásunk kifejlésével, hogy az, ki a protestáns egyház jogait megőrzi, őre egyszersmind polgári szabadságainknak is s épen azért hazánk, a vele kölcsönös egyetértés s érzületben összeforrt protestáns egyházban, mindig rendithetlen támaszt talált. Ezen hazafiúi szempontból indult ki a vallás és közoktatási Minister űr is, midőn O Felségének az 1859-ben kiadott törvénytelen pátens visszavételét javasolván, egyházunk békéjét visszaállitá. A pátens visszavétele csak természetes következménye ugyan alkotmányunk helyreállításának, mindazáltal mély hálával tartozunk 0 Felségének, hogy a mint szerencsésen megkoronáztatott, azonnal hatályon kivül tenni méltóztatott mindazt, mire a protestáns elemet nem méltányló előbbi tanácsadói birni tudták. E hálánkat az ág. hitv. egyház nevében annak világi s egyházi elöljárói az ág. liitv. országgyűlési képviselők részvétele mellett O Felségének személyesen tolmácsoltuk s azt a protestáns ügy irányában felelősségét helyesen felfogó vallásügyi Minister űr előtt is kinyilatkoztattuk. Átmenvén továbbá a patentális egyházak kérdésére szóló felügyelő űr, reményét fejezé ki: hogy a dunáninneni superintendentia, — hol a patentális egyházak félremagyarázván a vallásügyi Ministeriumnak e tekintetben kibocsátott körlevelét, abból azt következtették, miszerint a patentális egyházak az autonom egyházzal mint fél féllel szerződhetnek — e kellemetlen ügyet rendes kerékvágásba bozá, miután szerződésről szó sem lehet ott, hol az egyházak az anyaegyház kebelébe térvén vissza, a többi egyházakkal egyetemben ugyanazon szabadságokban és kötelezettségekben részesülnek. Felemlité folytatólag felügyelő űr az 1848-dik év legdicsöbb vívmányainak egyikét, a 20-dik türvényezikket, mely a vallások egyenjogúságát allapitá meg, minek folytán remélhetjük: hogy az ország-