Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1866. július

- 19 ­megnyitja, azon fölül pedig egy zeneintézetet kivan szervezni, melyben kivált a néptanítói pályára készülő ifjak nyernének alkalmat az egyházi ének és zene megtanulására. Az egyházkerület e jelentést örvendetes tudomásul veszi, de egysze smind szük­ségesnek látja a n.-röczei iskola pártfogóságát arra figyelmeztetni, hogy iskolája beren­dezésénél mindenek előtt a tanerők fenntartására szükséges biztos pénzalapról gondos­kodjék. XLI. (Sz.) Ugyanazon jk. 35-dik pontja kapcsában j az egyházi épületek tűz elleni biztosítás ügyét illetőleg, olvastattak e kerület által kinevezett bizottmánynak 1865-dik Nov. 15-kén és f. é Julius 24-kén tartott tanáeskozmányi jegyzökönyvei, melyek szerint kitűnt: hogy a bizottmánya többi protestáns kerületek ez ügybeni véleményét, valamint a biztosító társulatok ügynökeinek ajánlatait tüzetes tárgyalás alá véve azon kérdést, vájjon a tömeges biztosítás részvénytársulatok utján vagy pedig kölcsönösség alap­ján eszközöltessék e, komolyan megvitatta. Javaslata pedig odajárul: hogy miután a beküldött adatokból az derült ki, miszerint az összes egyházi vagyon értékének felerésze nincsen biztosítva, mennyiben 123. anya és 110 leány egyházak összesen 333 egyház 548, 836 ftra becsült éghetöség értékeiből csak 275, 445 ftnyi érték van biztosítva,— mi a biztosítási ügynek még továbbra is függőben hagyása esetében az egyházakra káromolható kár nagyságát eléggé bizonyítja, — jelen körülmények között a kerület a tömeges biztosítást fogadja el s egyházi épületeit biztos alapra fektetett és legnagyobb előnyt nyújtó biztosítási intézetnél biztosítsa. Egyházkerületünk a bizottmány ezen becses s a biztosítási ügyet minden ol­dalról kimerítő és bőven indokolt előmunkálatát figyelemmel meghallgatván, egyértel­miileg azon meggyőződésre jutott, miszerint a kölcsönös biztosítás, a csekély becsér­ték mellett a lehető nagy kárvallás irányában, különösen pedig a tartalék-alapnak hi­ánya miatt, azon előnyökkel szemben , melyeket a magyar átalános biztosító társulat, Yictória, Hungária, Triešti-Adriai', különösen pedig a pesti biztosító társulat ajánlata^ az egyházaknak tömeges biztosítás esetére nyújtanak, jelen körülmények közepett, mint ezélszerü és előnyös nem ajánlható, minek következtében az egyházkerület az elméletileg átalában legolcsóbbnak s legüdvösbnek elismert kölcsönös biztosítás életbe­léptetését azon időre hagyván fenn, midőn biztos és elegendő pénzalapra támaszkodhatva annak valósithatása kétséges nem leend,—jelenleg- a kebelében levő egyházak minden nemíi éghetöségeinek tömeges biztosítását rendeli el határozatilag. Ennél fogva az egy­házak csatlakozásra s e tekintetbeni kötelező nyilatkozataik beküldésére azon kijelen­téssel szólittatnak fel, hogy azon egyházak, melyek a csatlakozás megtagadásával a tömeges biztositás által nyújtott előnyöket hasznukra fordítani elmulasztják, — 'miután ennek elmulasztása a legszegényebb egyház részéről sem igazolható — tüzkárvallás ese­tében sem egyházi közpénztárakból segélyt vagy kölcsönt nyerni nem fognak, sem pedig nekik a segélynyújtás kéregetés utján egyházanként megengedtetni nem fog. Hogy pedig a tömeges-bizfositás ügye mielőbb életbe lépjen és valósuljon, egyházkerületünk annak kivitele végett következő teljhatalommal felruházott biztosságot nevez ki; u m. Máday Károly Superintendens és Szontagh Pál urak elnöklete alatt Czékus István, Gál János, llajcsi Sándor, Benczúr Vilmos és Kellner Gusztáv urakat, kik a további intézkedések megtételével s a legnagyobb biztosságot és legtöbb előnyt nyújtó biztosito társulattal való szerződés megkötésével oly módon bízatnak meg; hogy elvül szemelött tartsák, miszerint a) A szerződés a lehető legrövidebb időre szorítkozzék. b) A fizetendő dijak behajtását lehetőleg a biztosító intézet válalja el. c) A kár-megtérités a szokásos koptatási százalék levonása nélkül kötessék ki. d) A biztositás az egyházi személyek éghetöségére is kiterjesztessék e) Bizonyos százalék keiületi tüzkármentési tőkealap-szerzésére eszközöltessék ki. XLII. (B.) Ugyanazon jk. 37-dik pontjára superintendens úr bemutatván a nm. m. k. Helytartó­tanácsnak 1865. Nov. 27-röl 82,450-dik sz. a. k.saz általa mult évi határozatunk alapján tett felterjesztésre érkezett válaszát, mely szerint Kaezián Gusztáv bártfai lelkész kérdéses eljárása újólag- is szabályellenes­nek s a felhozott bizonyítékok által nem igazoltnak mondatik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom