Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1865. július

— 3 — Götnöry Pál esp. jegyző dobsinai Kaiser Ľajos „ Köhler Simon „ Mesko Samu „ Nehrer Sándor „ Sárkány Pál „ Markus Aurel jolsvai Marlinyi János n.-szlabosi presbyterek. Augusztiny Viktor dobsinai Hankisz Frigyes „ tanítók. VI. A kishont i esperességhöl: Paczek Mór r.-szombati felügyeld Hamaliár Károly esp. pénztárnok Kraetschmár Adolf r.-szombati presbyter. Jungmann Dániel r.-szombati lelkész. Pekár István kokovai VII. A sái-os-zciiiplciii esiieresüségbol, Bánó Miklós esp. felügyeld. Bánó József az eperjesi collegium felügyelője, Dessewffg Albert. Urbán Adolf fdesp. és hanusfalvi Farbaky József pazdicsi Fizely Frigyes k.-keresztesi Masztics Lajos laposi lelkészek. VIII. A hegyaljai espcrességböl: Sóhalmy János esperességi Furman János miskolczi Kraudy Antal diósgyőri May er Rezső arnóti Schmitz Sándor Szirmay Ödön felügyelők. s ezeken kiviil számos hallgatók jelenlétében. Bartholomaeidesz János fóesperes, ker. jegyző és nyíregyházi I ldkészek Materny János alesp. és szántói) Nagy Mihály tályai ; Noszágli János képezdei igazgató A nyíregyházi j Emericzy Géza Palánszky Samu ?Vetsz Vilmos Lipp a y Endre : tanárok. >> miskolczi A gyűlés tárgyai következők valának : I. (Cz.) Z s e d é n y i Ede egyházkerületi felügyelő úr megnyitó beszédében előreboesátván, hogy egyházunk valamint nemzetünk csak múltjára alapíthatja jövendőjét, kieraelé: miszerint az egyházak képviselőinek birniok szükség történetünk tudományának bölcseletével, hogy abból megértsék, mikor s mily körülmények között lön elérve, mikor viszont eltévesztve a várt siker; birniok kell józan tapintattal, melynek malasztos befolyása alatt nem mindenkor az határozandja meg végzéseiket, miként kellene lenni a dolgoknak, hanem hogy a lehetőségek között mi a legjobb s azt nem vetik meg azért, hogy mind azt haza nem hozhatják, mit jogosan követelhetnének. így 1859 ben a protestáns egyház azon a mezőn védte jogait, melyen azt, — a kormány által megtámadva — tehette s mennyiben az előtte nyitva állott tért az 1790. 26. t. cz. sértése nélkül elfoglalhatta, s bár jogai teljes birtokába nem léphetett, mindazáltal részenként visszanyert jogai gyakorlatától vissza nem vonult, mert ügyét és annak igazgatását nem akarta az önkénynek kitenni, és ez ösvényen haladva lecsillapulni kezdének a patentális izgatások, meglön mentve egyházi autonomiánk alapja, melyre támaszkodva több hatással folytathatta a kivételes állapotban a lefolyt évben sem hiányzott küzdelmeket. Mindjárt a mult évi R.-Szombatban tartott kerületi gyiilésünk után a katonai parancsnokság rendeletére, — nem tudni, kiknek feladása nyomán — három katonatiszt kérdezősködött Superintendens úr