Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1862. július

ľ> XXVIII. (S/1. Ugyan azon jk. XIX-dik pontjánál olvastatott a Szartóry-ťélc alapítványi ügyben kiküldött biztosság jelentése, melyben egyetemes gyűlésünk felhívása folytán, a tiszántúli helv. hitv. egyházkerület fógondnoka Gr. Degenfeld Imre úr által adott s kerületünkhöz küldött tudósításából felvilágositva találta azt: — hogy az alapítvány számára az alapító halála után egyedül a budai ház maradt fel 7ő ezer vcz. ftnyi adósággal, hogy sok ezer forintot érö egyéb javai és készletei óldalrokonai és hitelezői kielégítésére mentek fel; s hogy a háznak jövedelme, mely különböző években 1300 3600 ttra rúgott, eleinte ezen tartozás, későbben a háznak czélszeriibb kiépítésére tett költségek lerovására torditatván, az utólsó tartozási részlet csak 1856-ban fizettetett ki; jelenleg pedig bevételi és kiadási állása következő : Házbéri bevétel 2,415 ft. — Házbéri hátrálékból keletkezett 1598 ft. töke 5 \ kamatjával 79 ft. 90 kr. Összes jövedelme 2,494 ft. 90 kr. —2,494 f. 90 kr. K i a d á s

: Tanári fizetés házbérrel sat. 1,249 ft. 50 kr. Szartóry üezsö ösztöndíj 105 ft. Adó s egyéb házkezelési költségek 1.098 ft. 8 kr. Összesen: 2,452 ft. 58 kr. — 2,452 f. 58 kr. felmaradt ennélfogva házigazitások s időnkénti utazásokra 42 f. 32 kr. Hozzáteszi a biztosság ezen jelentéshez, hogy a tiszántúli helv. hitv. egyházkerületnek ezen alapítvány megmentése, biztosítása és nagyobbitása körül tett fáradalmas munkásságát lehetetlen nem méltányolni, —• de a végrendeletnek és annak végrehajtásáról szóló jelentésnek kezeinél nem léte miatt arról, hogy mennyiben van a végrendelkező akaratjának elégtéve? alapos véleményt nem mondhat. A gyűlés ennek következtében határozó: hogy bár a végrendeletnek, a mennyiben több ösztöndíj ki nem osztatik, egész terjedelmében elégtéve nincs, mint ezt a tiszántúli helv. hitv. egyházkerület is bevallja; — hogy bár azt, vájjon Osterlam úr, mint a debreczeni collegium egyik rendes tanára, a végrendelet által kivánt tanszéket betölti-e az által, mert ev. ág. hitvallásunkhoz tartozik? nyilt kérdésnek lehetne tekinteni , -— mindazáltal bizonyíték gyanánt fogadván el egy részről a tiszántúli helv. hitv. egyházkerület azon előadását: miszerint az alapítvány számára egyedül a budai ház maradt fel, melynek jövedelme eddigelé elégtelen; más részről megengedvén hogy az á talán os tanterv szükségképeni változtatása, a végrendeleti tanszék módosítására is befolyást gyakorolhatott; végre kikerülni akarván a más hitv. egyházkerület belügyeibe való avatkozásnak szinét is, egyházkerületünk a debreczeni helv. hitv. collegium intézkedésén megnyugszik s ennek kijelentésével az egyetemes gyűlésen követeit megbízza. XXIX. (Cz). Ugyanazon jk. XX-dik pontjánál a tót a b czés könyvről azon jelentés tétetvén hogy jövő sept. 1-söjeig új bővített kiadás eszközöltetik: A gyűlés ezt tudomásul vevé s egyszersmind a szláv népiskolai könyvek kidolgozására kinevezett választmányt felhivá, miszerint Zsedényi Ede felügyelő úr áldozatkészségét méltányolva a kivánt tankönyvek kidolgozásán szorgalmasan működjék. XXX. (Cz). A kassai jk. XXII-ik pontjában emiitett svab-olaszi ügyben Sóhalmy Samu János úr el nem járván: arra ismételve felkéretik s jelentése jövö k. gyűlésre beváratik. XXXI. (F). A kassai egyházk. jk. XXIV pontjában kiküldött választmány a tiszai egyházkerület és az eperjesi collegium közötti viszony közelebbi meghatározása iránti javaslatát következő pontokban terjesztvén elö u. m: 1. Az eperjesi collegium oly viszonyba lép a kerülethez, a milyenben egy egyes egyház áll az illető esperességhez, mely viszonynál fogva az évi számadások átnézete jövőre a ker. elnökséggel közöltetni fog. í', 2. A collegium egysége és teljessége újból kimondatik, minélfogva a k. gyűlésnek abbeli határozata, mely szerint a hittanintézet nem volna szorosan a collegiumhoz kötve, hanem a körülmények szerint a kerület által máshová is általtétethetnék, megszüntetendő. — Az utóbi időkben a kedvezőtlen körül-