Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1862. július
10 Vagyona pedig e pénztárnak következőleg áll: a) Töke van 10,001 ft. 4 kr. b) Kamat hátrálék 1,444 ft. 34 kr. c) Készlet 106 ft. 8 kr. Összesen 11,551 ft. 46 kr. Fogyott tehát a mult évi összeggel összehasonlítva 154 ft. és 1 krral. ül. Az iskolai ker. segélypénztár 1861-dik mart. 10-kétöl 1862 jun. 24-kéig terjedő Bevétele 4,382 ft. 37 kr. Kiadása 4,382 ft. 37 kr. pénztári maradvány tehát nincsen. Ezen jövedelemhez járult névszerinti 1. A VI sz. k. városi esperesség 748 ft. 47 2. A Xm városi 843 13 '/, 3. A VII bányavárosi 254 60 — 4. A tátraalj i 419 » 72 5. A gömöri 1,464 » 67 Ví 6. A kislionti 119 u 76 7. A sáros-zempléni 172 !) 73 8. A hegyaljai 359 )J — — 9. Mult évi maradvánv — 28 — Összesen 4,382 ft. 37 — kr. o e. Részesítettek ezen összegből következő tanintézetek és egyesek: a) A hittani intézet 2,411 ft. 68 krban. A tanitó-képezde 597 V 50 c) Az eperjesi collegium 42 )) j» <*) A kézsmárki fötanoda 110 V e) A rozsnyói fötanoda 396 v 51 f) A miskolczi algymnasium 376 » g) Az o-majori iskola — — h) A superintendens ur 400 — i) A super, káplán 48 )) 68 Összesen 4,382 ft. 37 kr. o. é. E három számadás minden tételeiben helyesnek találtatván s a ker. gyűlés által a pénztárnok urnák a hű és pontos kezelésért köszönet szavaztatván, Görgey Kornél kpénztárnok és Berzeviczy Egyed tud. pénztárnok urak a felelősség további terhe alól felmentetnek. XX. (L). A számadást vizsgáló bizottmánynak a kiadások 48-dik számánál tett azon indítványa: miszerint Sándor György volt lelkész úrtól, ki a nyíregyházi ker. jk. XXXVIIÍ-ik pontjának értelmében a kerületi pénztárból 63 ftnyi nyugdíjt huz, bár biztos tudomás szerint a bécsi nyugdíj intézet részéről 530 oftnyi nyugdíjjal van ellátva — ezen nyugdíj a pénztár gyenge állásánál fogva határozatikig elvonassék, komoly megfontolás alá vétetvén. Az indítvány helyeseltetett és határozattá emeltetett. XXI. (L). Ugyan csak e bizottmánynak azon további ajánlata, hogy a sáros-pataki ref. collegiumnak a ker. pénztáron való tetemes követelése és az özvegyek számára a mult évben kifizetett nyugdíjaknak már 454 ftra emelkedése következtében, ezentúl az özvegyek nyugdíjazása annyival inkább felhagyandó, mivel minden esperességben ugy is külön nyugdíj intézetek léteznek, magában értetvén hogy a már nyugdíjazott özvegyek, díjaikat továbbra is megtartandják, méltányoltatván: az a kinevezett nyugdíjosztó választmánynak figyelmébe oly megjegyzéssel ajánltatott: miszerint oly özvegyeket, kik e segélyre vagy nem szorulnak , vagy pedig nyugdíjjal már más pénztárból ellátvák , nyugdíjra ne ajánljanak.