Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1860. augusztus
gadtatott, de aláírása csak az összes persbyterium beleegyezése után igértetett meg; hogy a kerületi gyűlésre kiküldöttek mind e mellett arról értesiték a biztosságot, hogy a szerződéstől a felek ismét elállottak; jelentésüket azon tudósítással fejezek be: „hogy Nyíregyházán a pátens kérdése Jeszenszky lelkész úr személyével azonos, meggyőződésből a pátenshez senki sem ragaszkodik, hanem a Jeszenszky párt csak támpontul használja fel azt lelkésze megtarthatása végett, minek következtében a bajnak mielőbb tartandó canonica visitatio általi elhárítását indítványozza. Mely jelentésre Jeszenszky László úr oda nyilatkozván, hogy ö a kiegyezkedésre és az egyház végleges elhagyására következő feltételek alatt kész, u. m 1) ha a pör végkép elenyésztetik; 2) ha az autonómia a nyíregyházi egyházban helyreállittatik, 3) ha neki 4000 a. é. forint fizettetik; s egyszersmind átadván a pátens szerint szervezett egyházrész írásbeli nyilatkozatát, ez az autonom egyházrész kebelébe való visszatérést következőleg tolmácslá: Nyilatkozat! Mi alulírottak, mint a nyíregyházi ev. — am. ministeri rendelet szerint szervezett egyház meghatalmazottai, ezennel kijelentjük, hogy miután ezen szervezett egyház híveitől azon óhajtást vettük át, mely szerint kívánságuk volna az autonom egyházba visszatérni és e népes gyülekezetben a szakadást elenyésztetve, a régi testvéri egységet újra alkotni: tegnapi napon — Szentháromság utáni nyolezadik vasárnapon— a templomban összesereglett szervezett egyháznak számos hivei oda nyilatkoztak, hogy a legkegyelmesebben kiadott es. k. pátensről és a m. cultusministeri szervezésről — mely 1859-dik sept. 1. és 2-kán kelt, lemondva — visszatérnek a régi állapotra; azonban ahhoz kötik visszatérésüket megmásithatlanul, hogy a prot. autonómia és annak minden ereje az egész egyházközségre minden személyválogatás nélkül terjesztessék ki, még pedig liogy a papot, a segédpapot, a tanítót, a felügyelöt, a kurátorokat, a presbytereket az egész egyházközség szabadon, minden megszorítás nélkül választhassa; az egyházi elöljárók az egyházi közköltséget minden évben előre az egyházi közgyűlésben mutassák ki és csak a község általi helybenhagyás után hajthassák be és arról a számadás a közgyűlésen tétessék meg évenként; minden fontosabb ügyben, kérdésben az egész község a conventben utasítás adás végett megkeresendő, az iskolákban mindenek fölött a vallástanítás előre és főtárgyul teendő, különösen Luther kátéja, az evangyeliomi és epistolai pericopák tanitandók, még pedig ezen gyülekezetnek nyelvén — a tót nyelven; — szóval a fót. superintendentia rendeljen és küldjön ki nyíregyházi ev. gyülekezetünkbe mielőbb canonica-visitatiót, mely az autonómiát azonnal életbeléptetve, tartassa meg az egyházi elöljárók választását még pedig az egész község által. Kinyomatva kívántatik ezen nyilatkozat és arra hozandott kerületi határozat a mi megnyugtatásunkra és biztosításunkra a fót. püspök és felügyelő aláírásával. Kelt Nyíregyházán julius 30-kán 1860. Jeszenszky László lelkész, Markó József felügyelő, Moravszky András gondnok, Habzsuda János gondnok és több egyháztag által aláírva. Végre Sóhalmy Samu János esperességi másodfeliigyelö úr a nyíregyházi egyház pörös ügyére vonatkozó iratokat a ker. gyűlés asztalára letevén, határoztatok: Hogy miután a pátens szerint rendezett különszakadt egyházrész felolvasott nyilatkozata értelmében az autonom egyház kebelébe visszatért s e visszatérést a kerületi gyűlés örömmel fogadja, ezentúl egyedül az egybeolvadt egyház és Jeszenszky László lelkész között forog a kérdés, minek következtében megkéretik a kerületi elnökség, hogy a hely színére mielőbb kimenve s canonica-visitatiót tartva, az egyházban az autonomiát helyre állítsa, az összes gyülekezet által rendes presbyteriumot alakítson és az egyház és lelkész közötti kiegyezkedést eszközölje és végrehajtsa. Azon esetre pedig, ha ez nem volna létesíthető, a két elnök vezérlete alatt consistoriumi tagokul: Fest Imre, Trangusz József és Spóner Tivadar világi, Soltész András, Hoznék Náthán és Hrencsik Károly egyházi tagok és Stenczel Húgo kézsmárki igazgató-tanár neveztetnek ki, hogy az illetékes pörben ítéletet hozzanak. A mi pedig a nyíregyházi egyházat illeti, az addig, mig a kiegyenlítési kisérlet napja be nem következik, oda uta2*