Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1860. augusztus

gadtatott, de aláírása csak az összes persbyterium beleegyezése után igértetett meg; hogy a kerületi gyűlésre kiküldöttek mind e mellett arról értesiték a biztosságot, hogy a szerződéstől a felek ismét elál­lottak; jelentésüket azon tudósítással fejezek be: „hogy Nyíregyházán a pátens kérdése Jeszenszky lelkész úr személyével azonos, meggyőződésből a pátenshez senki sem ragaszkodik, hanem a Jeszenszky párt csak támpontul használja fel azt lelkésze megtarthatása végett, minek következtében a bajnak mielőbb tartandó canonica visitatio általi elhárítását indítványozza. Mely jelentésre Jeszenszky László úr oda nyilatkozván, hogy ö a kiegyezkedésre és az egyház végleges elhagyására következő feltételek alatt kész, u. m 1) ha a pör végkép elenyésztetik; 2) ha az autonómia a nyíregyházi egyházban helyreállittatik, 3) ha neki 4000 a. é. forint fizettetik; s egyszersmind átadván a pátens szerint szervezett egyházrész írásbeli nyilatkozatát, ez az autonom egyházrész kebelébe való visszatérést következőleg tolmácslá: Nyilatkozat! Mi alulírottak, mint a nyíregyházi ev. — am. ministeri rendelet szerint szervezett egyház meg­hatalmazottai, ezennel kijelentjük, hogy miután ezen szervezett egyház híveitől azon óhajtást vettük át, mely szerint kívánságuk volna az autonom egyházba visszatérni és e népes gyülekezetben a szakadást elenyésztetve, a régi testvéri egységet újra alkotni: tegnapi napon — Szentháromság utáni nyolezadik vasár­napon— a templomban összesereglett szervezett egyháznak számos hivei oda nyilatkoztak, hogy a legkegyel­mesebben kiadott es. k. pátensről és a m. cultusministeri szervezésről — mely 1859-dik sept. 1. és 2-kán kelt, lemondva — visszatérnek a régi állapotra; azonban ahhoz kötik visszatérésüket megmásithatlanul, hogy a prot. autonómia és annak minden ereje az egész egyházközségre minden személyválogatás nélkül terjesztessék ki, még pedig liogy a papot, a segédpapot, a tanítót, a felügyelöt, a kurátorokat, a presbytereket az egész egyházközség szabadon, minden megszorítás nélkül választhassa; az egyházi elöljárók az egyházi közköltséget minden évben előre az egyházi közgyűlésben mutassák ki és csak a község általi helybenha­gyás után hajthassák be és arról a számadás a közgyűlésen tétessék meg évenként; minden fontosabb ügyben, kérdésben az egész község a conventben utasítás adás végett megkeresendő, az iskolákban min­denek fölött a vallástanítás előre és főtárgyul teendő, különösen Luther kátéja, az evangyeliomi és epis­tolai pericopák tanitandók, még pedig ezen gyülekezetnek nyelvén — a tót nyelven; — szóval a fót. su­perintendentia rendeljen és küldjön ki nyíregyházi ev. gyülekezetünkbe mielőbb canonica-visitatiót, mely az autonómiát azonnal életbeléptetve, tartassa meg az egyházi elöljárók választását még pedig az egész község által. Kinyomatva kívántatik ezen nyilatkozat és arra hozandott kerületi határozat a mi megnyugta­tásunkra és biztosításunkra a fót. püspök és felügyelő aláírásával. Kelt Nyíregyházán julius 30-kán 1860. Jeszenszky László lelkész, Markó József felügyelő, Moravszky András gondnok, Habzsuda János gond­nok és több egyháztag által aláírva. Végre Sóhalmy Samu János esperességi másodfeliigyelö úr a nyíregyházi egyház pörös ügyére vonatkozó iratokat a ker. gyűlés asztalára letevén, határoztatok: Hogy miután a pátens szerint rendezett különszakadt egyházrész felolvasott nyilat­kozata értelmében az autonom egyház kebelébe visszatért s e visszatérést a kerületi gyűlés örömmel fogadja, ezentúl egyedül az egybeolvadt egyház és Jeszenszky László lelkész között forog a kérdés, minek következtében megkéretik a kerületi elnökség, hogy a hely színére mielőbb kimenve s canonica-visitatiót tartva, az egyházban az autonomiát helyre állítsa, az összes gyülekezet által rendes presbyteriumot alakítson és az egyház és lelkész közötti kiegyezkedést eszközölje és végrehajtsa. Azon esetre pe­dig, ha ez nem volna létesíthető, a két elnök vezérlete alatt consistoriumi tagokul: Fest Imre, Trangusz József és Spóner Tivadar világi, Soltész András, Hoznék Náthán és Hrencsik Károly egyházi tagok és Stenczel Húgo kézsmárki igazgató-tanár nevez­tetnek ki, hogy az illetékes pörben ítéletet hozzanak. A mi pedig a nyíregyházi egy­házat illeti, az addig, mig a kiegyenlítési kisérlet napja be nem következik, oda uta­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom