Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1859. szeptember
>/-awVI P JUVw™» II A sáros- zempléni esperességböl. Bánó József, esper. felügyelő. Bálint János, főesperes és ófalvi lelkész. Bánó Miklós. Dessewffy József, Tahy István. Újházi Albert. Ujházy József. A hegyaljai esperességböl. Sóhalmi Samu, esper. másodfelügyelő. Nagy Mihály, főesperes és tályai Csatlás Ferenc, Demeter János, sajó :kazai, Kralovánszky András, Materny János, szán thai lelkészek, Kraudy Antal, Lippay András, miskolci, Mesbó Pál, Pálkővy Antal, sárospataki tanárok. Sóhalmy György, Szepessy Gusztáv, Szontagh Albert, egyh. félügy. Trsztyánszky Samn, s több világi és egyházi férfiak. I. A gyülekezeti testület a helybeli templomban Összegyülekezvén, legelébb is ünnepélyes karénekben és a helybeli lelkész Kuntz Dávid úr által mondott buzgó esedezésben a mindenhatónak segedelmét és áldását nagy és fontos teendőire kikérvén, Adminisztrátor ur által ünnepélyesen üdvözöltetett, azon gyásztudósitás hozzájárulta val, hogy a gondviselésnek tetszett, egyes esperességeink ugy mint összes kerületünk körűi sok érdemet szerzett néhai szuperintendens főtisztelendő Pákh Mihály urat a m. évben az élők sorából csendes halál által elhívni s nehéz szenvédési pályájáról az örök üdvösség boldogító hónába áthelyezni. A megboldogultnak érdemei iránti köztiszteletnél fogva az egyházkerületnek őszinte elismerése és hálás emlékezete jeléül a volt főpásztor elhunyta feletti mély sajnálkozás jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett. II. Nem lévén még mind ez ideig rendes világi elnökünk, Ósi szokásunk és törvényes gyakorlatunkhoz képest tek. Zabary Szoutagh Lajos ur érdemült kerületi felügyelőnk világi elnöktársnak közfelkiáltás utján megválasztatott. III. Hasonlóképen egyik világi jegyzőnk Sthymmel Samu ur meg nem jelenhetvén, Fest Imre ur közfelkiáltás utján világi jegyzőnek helyettesittetett. IV. Megalakulván igy a gyűlés, iudítványoztatott, hogy miután f. év. szept. l-jén kelt Cs. K. Nyiltparancs és annnak folytán sept. 2-dikán kiadott miniszteri provisorium által protestáns egyházunkra olyatén uj alkotmány és rendtartás, mely csekély módosítással ugyanazt alapította meg, a mit három év előtt az egész magyarhoni ágostai és helvét evangélikus hitvallású nyolc egyházkerület alapelveiknek feláldozása nélkül egyhangúlag elfogadhatlannak nyilatkoztatott ki — parancsolólag hozatott be, ez által a magyar protestáns egyháznak a bécsi, és linci békekötések által szerzett s az 1791-dik évi 26-dik törvénycikk által szentesített, Ő Cs. K. Ap. Felsége által is többszörözve érvényeseknek ismert jogai világosan sértetnek; a protestáns autononiia pedig